Szinte közhely a teológusok és laikusok között az, hogy a protestantizmus és római katolicizmus közötti teológiai különbségek napjainkra eltompultak, részben eltűntek, módosultak a reformáció korához képest. Szintén elterjedt nézet az, hogy ugyanazt az evangéliumot hirdetjük, így tulajdonképpen testvérek vagyunk az Úrban. Azonban ez sem történelmileg sem teológiailag nem állja meg a helyét. Hatalmas különbségek vannak a protestáns és a katolikus teológia között. A két leginkább figyelemreméltó differencia a szótériológiához és a mariológiához kapcsolódik.

Az üdvösséggel kapcsolatban mi, protestánsok azt valljuk, hogy egyedül kegyelemből, egyedül hit által, egyedül Krisztusban lehetséges. Ezzel szemben a római katolikus teológia azt állítja, hogy az üdvösség a keresztségen, a parancsolatok megtartásán és a sákramentumokkal való élésen nyugszik. 

• “A Trienti Zsinat azt tanítja, hogy a Tízparancsolat kötelezi a keresztényeket, és a megigazult embernek is meg kell tartania. A II. Vatikáni Zsinat megerõsíti, hogy “a püspökök, mint az apostolok utódai az Úrtól, kinek átadatott minden hatalom a mennyben és a földön, küldetést kaptak arra, hogy tanítsanak minden nemzetet és hirdessék az evangéliumot minden teremtménynek, hogy az összes ember a hit, a keresztség, valamint a parancsolatok teljesítése által elnyerje az üdvösséget.” KEK 2068
• “Az elsõ kegyelmet, mely a megtérés kezdete, senki ki nem érdemelheti. A Szentlélek indítására önmagunk és mások számára kiérdemelhetünk az örök élet elnyeréséhez hasznos kegyelmeket és szükséges mulandó javakat is.” KEK 2027

Máriával kapcsolatban a protestáns teológia vallja, hogy egy áldott asszony, ki megszülte a Megváltót, azonban a Biblia alapján kijelenti, hogy bűnös volt (Lk 1:47, Rm 3:23). Ezzel szemben a katolikus teológia állítja, hogy Mária kiemelt helyet foglal el: mennybevétetett (KEK 966); “szószóló, segítő, közvetítő” (KEK 969); a mindenség királynéja (KEK 966); “Irgalmasság Anyja” (KEK 2677);mentes az eredendő bűntől (KEK 966); imádkozhatunk hozzá (KEK 971); Jézus után a második (II. Vatikáni Zsinat); a kígyó fejét összetörte (IX. Pius pápa, Ineffabilis Deus). Hallja minden ember imáját szerte a világon, bármilyen nyelven is szóljanak hozzá.

• Mária “az áteredõ bûnnek minden szennyétõl épségben megõrzött” KEK 966
• “…ezt az üdvösséges feladatot a mennybevételekor sem tette le, hanem szüntelen közbenjárásával kieszközli nekünk az örök üdvösség ajándékait… Ezért nevezik a Boldogságos Szüzet az Egyházban Szószólónak, Segítõnek, Oltalmazónak, Közvetítõnek.” KEK 969

Ezek, és még sok egyéb más különbségek olyan súlyosak, különös tekintettel az üdvösség tanának teológiájára, hogy a Római Katolikus Egyház protestáns szemszögből nem tekinthető kereszténynek. Nem jelenti ez azt, hogy nem lehet újjászületett keresztény hívő a Római Katolikus Egyházon belül, azonban aki ismeri és követi e tanokat egy egészen más Krisztust imád és egy egyészen más evangéliumban hisz. 

Téma	Protestantizmus	Katolicizmus
Tekintély	A végső tekintély Isten Igéje.	A végső tekintély a pápa és a Tanítóhivatal. A pápa tévedhetetlen, ha “ex cathedra” szól.
Papság	A cölibátus nem követelmény.	A cölibátus követelmény.
Úrvacsora	Jézus Krisztus kereszten elvégzett áldozatának jelképe.	A jegyek (kenyér és bor) Jézus valóságos testévé és vérévé válnak a mise alatt a pap parancsára.
Vezetés	Nincs pápa.	A pápa a végső tekintély.
Mária	Tiszteletreméltó és áldott asszonynak tartjuk de tagadjuk mennybevételét és közbenjáró szerepét.	Mária kiemelt helyet foglal el. Mennybevétetett (KEK 966); “szószóló, segítő, közvetítő” (KEK 969); a mindenség királynéja (KEK 966); “Irgalmasság Anyja” (KEK 2677);mentes az eredendő bűntől (KEK 966); imádkozhatunk hozzá (KEK 971); Jézus után a második (II. Vatikáni Zsinat); a kígyó fejét összetörte (IX. Pius pápa, Ineffabilis Deus).
Purgatórium	Tagadjuk a purgatórium létét.	A purgatórium a megtisztulás helye az ember halála után, ahol elérheti azt a szentséget, mely által már bebocsátást nyerhet a mennybe. (KEK 1030).
Szentek	Mindenki, aki keresztény az szent is.	A szentek azok a különleges hívők, akiknek nem kellett a purgatóriumi tisztuláson átesniük és akiket Római Katolikus Egyház szentnek nyilvánított.
Sákramentumok	Isten munkájának látható megnyilvánulásai a keresztségen és az úrvacsorán keresztül.	Kegyelemközvetítők a katolikus egyházon keresztül. A Római Katolikus Egyház 7 szentséget ismer el: keresztség, bérmálás, eucharisztia, gyónás, házasság, egyházi rend, betegek kenete.
Üdvösség	Egyedül kegyelemből, egyedül hit által, egyedül Krisztusban.	A keresztségen, a parancsolatok betartásán (KEK 2068), gyónáson és sákramentumokon keresztül.
Szentírás	66 bibliai könyv, elvetjük a deuterokanonikus iratokat.	73 bibliai könyv, beleértve a deuterokanonikus műveket.
Hagyomány	A hagyomány alávetett a Szentírásnak.	A szenthagyomány a Szentírással egyenértékű.