Navigáció
  • Kezdőlap
  • Rólunk
    • Rólunk
    • Apologetika: mire jó az apologetika?
    • Bizonyságtételek
    • Kálvinizmus?
  • Írások
    • Apologetika
    • Ateizmus
    • Istenérvek
    • Jézus feltámadása
    • Jézus történetisége
    • Teológia
    • Homoszexualitás
    • Római Katolicizmus
      • Római Katolicizmus – Bevezetés
      • A mise
      • Deuterokanonikus könyvek
      • Szentírás és Tradíció
      • Mária
      • Üdvösség a katolicizmusban
      • Purgatórium és búcsúk
      • A Katolikus Egyház Katekizmusa
      • RK- Egyéb
    • Iszlám
    • Egyéb
  • Videók
    • Vitaestek
    • [ONLINE] viták
    • R9:20
    • Római Katolicizmus
    • Érvek Isten létezése mellett
  • Aktuális esemény
  • Támogatás
  • Kapcsolat
  • Események
  • Rólunk
  • Kapcsolat
3K
1K
179
Iratkozz fel
Kálvinista Apologetika

Mert észszerű a kereszténység

Kálvinista Apologetika
  • Kezdőlap
  • Rólunk
    • Rólunk
    • Apologetika: mire jó az apologetika?
    • Bizonyságtételek
    • Kálvinizmus?
  • Írások
    • Apologetika
    • Ateizmus
    • Istenérvek
    • Jézus feltámadása
    • Jézus történetisége
    • Teológia
    • Homoszexualitás
    • Római Katolicizmus
      • Római Katolicizmus – Bevezetés
      • A mise
      • Deuterokanonikus könyvek
      • Szentírás és Tradíció
      • Mária
      • Üdvösség a katolicizmusban
      • Purgatórium és búcsúk
      • A Katolikus Egyház Katekizmusa
      • RK- Egyéb
    • Iszlám
    • Egyéb
  • Videók
    • Vitaestek
    • [ONLINE] viták
    • R9:20
    • Római Katolicizmus
    • Érvek Isten létezése mellett
  • Aktuális esemény
  • Támogatás
  • Kapcsolat
  • A deuterokanonikus könyvek
  • Római Katolicizmus

A deuterokanonikus könyvek kanonicitásának kérdése

  • Posted on 10/15/201705/28/2019
  • 7 perc
Total
5
Megosztás
5
0
0

Szinte a leggyakrabban előforduló felvetés a római katolikus oldal részéről, ha a Szentírás és a kánon, a kánonba tartozó könyvek kerülnek szóba, hogy a protestánsok „kivettek” könyveket a Bibliából; egyes esetekben még azt is feltételezik, hogy azért, hogy saját tanaikat igazolhassák a Római Katolikus Egyház tanításaival szemben.[1] De melyek ezek az „deuterokanonikus” könyvek és vajon van-e létjogosultságuk a kánonban szerepelni? Valóban a protestánsok voltak azok a reformáció során, akik „kivették” e könyveket a Bibliából? Mi lehet a protestáns teológusok indoka arra, hogy ezen könyvek kanonicitása ellen érveljenek? Megfordítva: van-e bármilyen bizonyítéka a Római Katolikus Egyháznak arra, hogy e könyveket a Szentírás részeként fogadják el?

Deuterokanonikus könyvek: [gör. ‘a második kánonhoz tartozó’]: Sziénai Sixtustól (1520-69) eredő elnevezése a Biblia azon könyveinek, amelyeknek kánoni voltát egy ideig kétségbe vonták, szemben a mindig kánoninak tekintett könyvekkel. – A deuterokanonikus ószövetségi könyvek: Judit, Báruk, Bölcsesség, Dániel gör. kiegészítései, Eszter, 1Makkabeus, 2Makkabeus, Sirák, Tóbiás. [Katolikus Lexikon]

Kánon: A kánon szó a bibliai iratokra alkalmazva a hit szabályát tartalmazó, az Istentől ihletett iratok együttesét, gyűjteményét jelenti. 

A legkorábbi kéziratok és a Septuaginta [LXX]

Az első érv, melyet a római katolikus teológusok felhoznak és felhozhatnak a deuterokanonikus könyvek mellett érvelve az, hogy e műveket tartalmazzák a legrégebbi kéziratok. Azt biztosan tudjuk, hogy az arámi targumok [az Ószövetség arámi fordításai, Kr. u. 200-700] nem tekintették kanonikusnak ezeket, illetve a szír Pesitta [az Ószövetség szír fordítása, Kr. u. 100-200] általunk ismert legkorábbi változata sem tartalmaz egyetlen deuterokanonikus könyvet sem.

Ha jobban megvizsgáljuk a kérdést azt látjuk, hogy egyetlen forrásra, Ószövetségi fordításra vezetik vissza a katolikus teológusok a deuterokanonikus könyvek kanonikus voltának legitimitását: a Septuagintára [LXX].[2][3] A Septuaginta-változatok azonban elég színes képet mutatnak és ha megvizsgáljuk őket, akkor kirajzolódik ezen érv gyengesége.

  1. Codex Vaticanus (B)[4] nem tartalmazza a [Róma szerint kanonikus] 1-2 Makkabeusokat, viszont tartalmazza a [Róma szerint nem kanonikus] Ezsdrás 1. könyvét.
  2. Codex Sinaiticus (Alef)[5] nem tartalmazza a [Róma szerint kanonikus] Bárúk könyvét, viszont tartalmazza a [Róma szerint nem kanonikus] Makkabeus 4. könyvét.
  3. Codex Alexandrinus (A)[6] három nem-kanonikus könyvet is tartalmaz: Ezsdrás 1. és Makkabeus 3-4. könyvei.

Azt látjuk tehát, hogy a LXX kéziratai egyáltalán nem mutatnak egységes képet, rájuk hivatkozni e kérdésben szinte lehetetlen, a 4. és 5. századi kéziratok tehát egyáltalán nem igazolják/igazolhatják a római katolikus álláspontot.

Az alexandriai kánon

A deuterokanonikus könyvek védelmezői szerint a Septuagintában található deuterokan. könyvek egy ún. alexandriai kánonra utalnak, mely tartalmazta a kérdéses könyveket is. Ezen esetben is fel kell tennünk a kérdést: vajon az alexandriai zsidók kanonikusnak tekintették-e a Septuagintában található összes könyvet?[7]

Valószínűsíthetjük, hogy a válasz a fenti kérdésre az, hogy nem. Alexandriai Philón [Kr. u. 1. század][8] rengeteget idéz a „palesztinai kánon”[9] könyveiből, azonban a deuterokanonikus könyvekből soha. Ha azt feltételezzük, hogy létezett egy nagyobb alexandriai kánon, akkor azt is feltételeznünk kell, hogy egyes alexandriai zsidó csoportosulások nem fogadták el e kánont, mások viszont igen.

A második ellenérv az alexandriai kánonnal szemben az, hogy ma már tudjuk: az alexandriai zsidók az ún. Aquilla-fordítást használták Szentírásként, mely nem tartalmazza a deuterokanonikus könyveket.[10] A leglogikusabb következtetés tehát az, hogy az alexandriai zsidók úgy döntöttek, hogy az Ószövetség-kiadásukba beleveszik mind a kanonikus, mind a pusztán olvasásra ajánlott deuterokanonikus könyveket.

Ezen a ponton kell megjegyeznünk, hogy még maga Jeromos, aki a latin nyelvű Vulgata-fordítást készítette, mely évszázadokik a Római Katolikus Egyház hivatalos Szentírása volt, még ő sem ismerte el azokat a könyveket kanonikusnak, melyeket a katolikusok a 16. században [!!!] Tridentben kanonizáltak.

Az Újszövetség és a Septuaginta

Szintén gyakori érv a katolikus teológusok részéről a deuterokanonikus könyvek legitimitása mellet az, hogy az Újszövetség gyakran idéz az Ószövetség LXX fordításából, így mivel az tartalmazza a tágabb, katolikus kánon könyveit, az apostolok bizonyosan elfogadták az akkori teljes LXX-t. Ezen érv mellett szokták még megemlíteni azt, hogy az Újszövetség a palesztinai kánonon [protestánsok által elismert kánon] kívüli művekre is hivatkozik. Ez utóbbi érv azonban könnyen feloldható, hiszen a palesztinai kánonon kívüli idézetek egyike sem származik a katolikusok által elfogadott művekből.[11] Vannak továbbá pogány szerzők műveiből vett újszövetségi szakaszok [Aratus, Menander], azonban azt senki sem gondolja, hogy csak azért, mert idézi őket [vagy akár Júdás levele az Énók könyvét], kanonikusnak, Istentől ihletettnek kellene tekintenünk azokat és a teljes művet be kellene emelnünk a Szentírásba.

Az Újszövetség az Ószövetség mind a 39 [protestánsok által ihletettnek tekintett] könyvéből idéz[12], vagy legalábbis megemlíti azokat. Az nehezen lenne hihető, hogy  az apostolok a kérdéses könyveket mind kanonikusnak vélték, pusztán nem idéztek belőlük és nem hivatkoztak rájuk.

Az egyházatyák

Végül meg kell említenünk azt a katolikus érvet, miszerint az egyházatyák kanonikusként hivatkoztak a kérdéses könyvekre, ihletettnek tekintették őket. Vajon így van ez?

Néhány korai atya esetében igaz ez a felvetés, azonban a többségüknél ezt nem láthatjuk, sőt, határozottan a deuterokanonikus könyvek kanonicitása ellen foglalnak állást.

Mellette: 1Kelemen és a Barnabás levelének írója, valamint Augustinus. Augustinus kapcsán egy tényt érdemes kiemelni:

Egyfelől kardoskodott a karthágói zsinaton [397] a könyvek kanonikus volta mellett, másfelől azonban mikor a 2Makkabeusban található szakaszra hivatkozott egy ellenfele, az volt Augustinus ellenvetése, hogy az ellen érve gyenge lábakon áll, ha egy olyan könyv az alapja, mely nem szerepel a zsidók által elfogadott könyvekkel egy kategóriában.[13]

Augustinusszal szemben azonban ott a mind a keleti, mind a nyugati egyház által nagyrabecsült, a Szentháromság ortodox szószólója Athanasius [meghalt Kr. u. 365-ben]. Athanasius a 39. levelének 6. és 7. bekezdésében kijelenti, hogy a katolikusok által ma elfogadott deuterokanonikus könyvek jórésze [pl. Salamon bölcs., Sírák, Judit, Tóbiás]  nem tartozik  a kánonba, Biblián kívüli könyvek, csak egyszerű olvasásra valók.

Összefoglalásul elmondhatjuk a Római Katolikus Egyház által Tridentben, a 16. században, a reformáció hatására kanonizált deuterokanonikus könyvek kérdésében:

  • nem szerepelnek a legrégebbi kéziratokban
  • a Septuaginta variánsai nem lehetnek hivatkozási alapok
  • a sokat hivatkozott alexandriai kánon létezése nem elfogadható
  • az Újszövetség nem idézi őket
  • az egyházatyák nagyrésze és egyes pápák elutasították őket

Amit biztosan kijelenthetünk: a katolikusok érve, miszerint a deuterokanonikus könyveket a protestánsok „vették ki” a Bibliából, nem elfogadható. Ehelyett talán érdemes lenne azt megfontolni, hogy miért is csak a reformációra válaszul lettek e könyvek a katolikus kánon részei, ha oly sokáig megkérdőjelezték kanonicitásukat már a korai egyházban is?

[1] Példa erre a purgatórium és a Makkabeusok könyvének kérdése. A római katolikusok a 2Makkabeus 12:39-45-ből vezetik le részben e tant, míg a protestánsok már a könyv kanonikus voltát sem fogadják el.
[2] A Septuaginta a héber Ószövetség görög nyelvű fordítása
[3] Előfordulhat, hogy egyes tanulmányokban vagy akadémiai vitákban megemlítik a kopt, etióp és későbbi szír fordításokat.
[4] A Septuaginta részeit tartalmazó görög kézirat, Kr. u. 4. század eleje,
[5] Szintén a Septuaginta-töredékeket tartalmazó kézirat, Kr. u. 330-360
[6] Kr. u. 400-440
[7] Ne feledjük, hogy olyan könyveket is ide kellene sorolnunk, melyeket még a római katolikusok sem fogadnak el kanonikusnak
[8] görög nyelvű alexandriai zsidó filozófus
[9] héber nyelvű, a protestánsok által használt könyveket tartalmazó Ószövetség
[10] Az Aquilla-fordítást a pontuszi Aquilla készítette Kr. u. 130 körül.
[11] Legtöbb esetben ezek a művek már rég elvesztek, pl. Illés apokalipszise vagy Mózes testamentuma.
[12] A Nestle-Aland görög Újszövetségi kiadás szerint kivétel a Ruth, Ezsdrás, Énekek éneke, Prédikátor
[13] G.D. Young: Revelation and the Bible p.176.

Ha tetszett a poszt és van rá lehetőséged, támogass bennünket a Patreonon! 

Total
5
Megosztás
Like 5
Tweet 0
Pin it 0
Nagy Gergely

32 éves, református teológus, lelkipásztor. 2015-ben diplomázott a Sárospataki Református Teológiai Akadémián, ugyanebben az évben szentelték lelkésszé. A Károli Gáspár Református Egyetem doktorandusza. A Kálvinista Apologetika alapítója, rendszeres résztvevője formális vitáknak, kerekasztal-beszélgetéseknek, illetve előadó (római katolicizmus, homoszexualitás, ateizmus, hit- és tudomány kapcsolata stb.). A Rome Scholars and Leaders Network és az Evangelical Theological Society rendes tagja.

Ez is érdekelhet
Tovább a cikkre
  • Római Katolicizmus
  • Római Katolicizmus - Bevezetés

Mi a különbség a protestáns és katolikus teológia között?

  • Posted on 11/17/201705/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Római Katolicizmus
  • Római Katolicizmus - Bevezetés

Keresztény vallás-e a Római Katolicizmus?

  • Posted on 06/03/201705/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Purgatórium és búcsúk
  • Római Katolicizmus

A purgatórium tanának történelmi és bibliai cáfolata

  • Posted on 02/18/201805/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Római Katolicizmus
  • Római Katolicizmus - Bevezetés

A Római Katolikus Egyház tévtanításainak listája

  • Posted on 05/26/201705/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Mária
  • Római Katolicizmus

A 4 Mária-dogma

  • Posted on 12/01/201705/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Mária
  • Római Katolicizmus

[VIDEÓ] Mária: egy újabb megváltó?

  • Posted on 02/03/201905/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Mária
  • Római Katolicizmus

Cáfolat Mária szeplőtelen fogantatásának dogmájához

  • Posted on 01/08/201805/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Római Katolicizmus
  • Római Katolicizmus - Bevezetés

Amit Ferenc pápa a reformációról (és főképp Kálvinról) valójában gondol

  • Posted on 11/22/201705/28/2019
  • Nagy Gergely
Random
  • Miért vagyunk képesek a jóra és a rosszra?
    • Posted on 11/27/201911/29/2019
    • 3 perc
  • [VIDEÓ] Mária: egy újabb megváltó?
    • Posted on 02/03/201905/28/2019
    • 1 perc
  • Létezhet-e Isten, ha megengedi a gonoszt?
    • Posted on 03/09/201905/28/2019
    • 5 perc
  • A progresszívek esete a „transznemű Jézussal” – avagy miben hazudik a HVG?
    • Posted on 08/31/201909/01/2019
    • 13 perc
Népszerű
    • Egyéb

    Mit tanít a Biblia az abortuszról?

    • Posted on 05/16/201805/28/2019
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Egyéb

    Életvédelem-e az abortusz? – válasz Laborczi Dórának

    • Posted on 06/05/201906/05/2019
    • Prózsa István
    Tovább a cikkre
    • Homoszexualitás

    A progresszívek esete a „transznemű Jézussal” – avagy miben hazudik a HVG?

    • Posted on 08/31/201909/01/2019
    • Prózsa István
    Tovább a cikkre
    • Egyéb
    • Vitaest

    [VIDEÓ] Vita a kereszténységről – Puzsér, FAM, Nagy Gergely, Márkus Tamás

    • Posted on 04/15/201805/28/2019
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Homoszexualitás
    • Vitaest

    [VIDEÓ] R9:20 – Vita a homoszexualitásról (Balavány, Lukácsi, Márkus, Nagy)

    • Posted on 11/14/201805/28/2019
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
Twitter
Kövess minket!
Facebook 3K
YouTube 1K
Instagram 179
Twitter 6
about
Támogass!
Célunk, hogy minél többekhez eljuttassuk a kereszténység intellektuális oldalát. Ha úgy érzed, Isten arra hív, hogy támogasd szolgálatunkat, akkor azt itt megteheted.
Tovább
Kedden dr. Szalai Miklóssal folytattunk vitát Isten létéről. Videó hamarosan! :) #apologetika #kálvinizmus 15 0
Hogy miért? A ma esti vitán kiderül! 🎤🎬🤺 7 0
Elképesztő mennyiségű gyűlölködés érkezik az ateisták részéről felénk, de tudjuk, hogy a nekünk adott ígéret igaz! :) #apologetika 17 1
❗️❗️❗️😊 LINK: https://facebook.com/events/704034273450888/?ti=icl 4 0
Igaz-e a teremtés? Egy remek teológiai kerekasztal-beszélgetés után a teológián. 🙂 #apologetika #kalvinizmus 20 0
❗️🗣Ha Budapesten jártok, gyertek el, találkozzunk élőben is, beszélgessünk az apologetikáról, a kérdéseitekről, vitákról. Október 17, csütörtök, az ELTE hangulatos Könyvtár Klubjában, a Treffort Kertben, az Astoriánál! 🍺🍔 Majdnem mindenkit szeretettel várunk! 😉 #apologetika 3 1

IRATKOZZ FEL.

Iratkozz fel, hogy értesülj a legfrisseb eseményeinkről

Kövess minket
  • Email
  • Facebook
  • Instagram
  • Twitter
  • YouTube
Random
  • Az iszlám öt pillére
    • 6 perc
  • Ugyanazt az Istent imádjuk? Allah és Jahve
    • 5 perc
  • [VIDEÓ] R9:20 – Vita a homoszexualitásról (Balavány, Lukácsi, Márkus, Nagy)
    • 1 perc
  • Sötét napok és még sötétebb érvek – látlelet az abortuszpárti hazugságokról
    • 16 perc
Címkék
abortusz (4) apologetika (12) ateizmus (25) Biblia (7) egyéb (6) filmajánló (2) homoszexualitás (13) interjú (1) istenérv (7) Iszlám (10) Jehova tanúi (5) Jézus feltámadása (2) Jézus történetisége (10) karizmák (1) Korán (3) kánon (2) könyv (3) Könyvajánló (1) mariológia (7) mise (4) pápaság (2) R9:20 (3) római katolicizmus (40) sola Scriptura (2) teológia (11) tévtanítók (2) videó (15) vitaest (26)
Keresés
Naptár
2019. december
h K s c p s v
« nov    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  

Input your search keywords and press Enter.