“Ha valaki tagadná, hogy a legméltóságosabb Oltáriszentségben igazán, valóságosan és lényegileg jelen van a mi Urunk Jézus Krisztus teste és vére, együtt az Ő lelkével és istenségével, — s emiatt az egész Krisztus, — hanem azt mondaná, hogy ez csak jel vagy ábra, vagy erő szerint van: legyen átkozott.

Ha valaki azt állítaná, hogy a szentmise áldozata csakis dicséret és hálaadás, vagy csupán visszaemlékezés a kereszten történt áldozatra, és nem engesztelő áldozat; vagy hogy csak annak használ, aki veszi; és sem élőkért, sem halottakért, sem azok bűneiért, büntetéseikért, elégtételükért, és más szükségleteikért nem szabad felajánlani: legyen átkozott.

Ha valaki azt állítaná, hogy a szentmise áldozat káromkodással becsmérli Krisztus legszentebb áldozatát, amelyet a kereszten hozott meg, vagy hogy annak értékét csorbítja: legyen átkozott.” A Római Katolikus Egyház tridenti zsinatának kánonjai

—

“A mise ellenben azt tanítja, hogy az élők és a holtak bűnei nem bocsáttatnak meg a Krisztus szenvedéséért, hacsak érettük a misemondó papok naponként nem áldozzák meg Krisztust; és hogy Krisztus a kenyérnek és bornak színe alatt testileg jelen van és ezért ezekben kell Őt imádni Ezért a mise nem más, mint megtagadása Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének, és kárhozatos bálványimádás.” A Református egyház hitvallása, a Heidelbergi káté 80. kérdés-felelete

„…ez a sákramentum csak egy megemlékezés az egyetlen áldozatról, amelyet Krisztus önmaga hozott a kereszten egyszer és megismételhetetlenül. A sákramentum legnagyobb dicséretünk lelki módon való felajánlása Istennek azért az áldozatért. A római katolikus miseáldozat (ahogyan ők nevezik azt) a legutálatosabb sértés Krisztus egyetlen és egyedüli áldozatára nézve, amely egyedüli engesztelés kiválasztottainak összes bűnéért.” Westminsteri Hitvallás – Az úrvacsora

—

A reformáció 500. évfordulójához kapcsolódóan, egy hitvita-sorozat első részeként, egy vitaest alkalmával vizsgálja és vitatja meg Nagy Gergely református teológus és Szász Péter, római katolikus apologéta az egyik legfontosabb témát, mely mind a katolikusok (Oltáriszentség), mind a reformátusok (Úrvacsora) identitásának egyik alapja. Mi a mise története? Valóban Krisztus testévé és vérévé válik a kenyér és a bor? Miért nevezik a szentmisét áldozatnak? Krisztussá válhat-e egy pap az Oltáriszentség alatt? Hogyan tekintettek a korai egyházatyák az “Eucharisztiára”? Lehet-e Krisztus Egyháza az amely vallja/tagadja a transzszubsztanciációt (a kenyér és a bor átlényegülését) és a mise áldozati jellegét?

Nagy Gergely (református teológus, lelkész)

Nagy Gergely, református teológus, lelkész. 2015-ben fejezte be a tanulmányait a Sárospataki Református Teológiai Akadémián. Teológiai érdeklődése főleg a dogmatikai és exegetikai vonalon helyezkedik el. Jelenleg legfőbb, Magyarországon még nem kutatott témái a szesszacionizmus és az ortodox preterizmus. A Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás minden tanítását elfogadja. A Post Tenebras Lux – Kálvinista Apologetikai Társaság egyik alapítója.

Szász Péter (történész, római katolikus apologéta)

1980-ban született Budapesten. Az ELTE-n végezte történelmi stúdiumát. A kétezres évek közepétől foglalkozik apologetikával, a www.depositum.hu katolikus hitvédelmi oldalon jelentek meg írásai, és ugyanekkortól fogva rendszeresen szerepelt a Mária Rádió hitvédelmi műsoraiban. Az Aquinói Szent Tamás Társaság tagja, konferenciáinak rendszeres előadója.

Moderátor: Csarnai Márk, történész

A vitaest menete:

18:00 Megnyitó

Nyitóbeszédek (20-20 perc)

Cáfolatok (12-12 perc)

Keresztkérdések (2x 10-10 perc)

Záróbeszédek (7-7 perc)

A közönség kérdései

Helyszín: Józsa Judit Galéria, Budapest, V. kerület, Városház utca 1.

Időpont: 2017. június 27. (kedd) 18:00