Facebook YouTube

A Római Katolikus Egyház tévtanításainak listája

A protestáns reformáció megtörténtének oka volt. Alapvetően azok ellen a katolikus tévtanítások ellen harcoltak eleink, melyek az évszázadok során rakódtak az egyházra [és vannak jelen napjainkban is a katolikusok között]. Miután Luther Márton összehasonlította a Szentírást a katolikus tanításokkal, Wittenbergben kifüggesztette 95 tételét. Ahelyett azonban, hogy a katolikus egyház reformálódott volna dogmáiban, a reformáció olyan protestánsokat szült, akiknek célja az volt, hogy az egyház visszatérjen a Szentíráshoz.

Alább egy összegzett gyűjtést olvashatnak, egyenesen a katolikus egyház hivatalos tanításából, a Katolikus Katekizmusból, mely tartalmazza Róma tévtanait.Honnan tudjuk, hogy ezek tévtanítások? Összevetettük őket a Szentírással.

martin-luther-at-council-worms.jpg

1. A Római Katolikus az egyetlen igaz Egyház

2105 A hiteles kultusz Isten felé az embernek egyénileg és társadalmilag egyaránt kötelessége. Ez “hagyományos katolikus tanítás az embereknek és a csoportoknak az igaz vallás és Krisztus egyetlen egyháza iránti erkölcsi kötelességéről”. Az Egyház, szüntelen hirdetve az evangéliumot az embereknek, azon fáradozik, hogy akik hallgatják az evangéliumot, át tudják hatni a közösség “gondolkodását és erkölcseit, törvényeit és szervezeteit”,melyben élnek. A keresztények társadalmi kötelessége, hogy tiszteljék és ébresszék föl minden emberben az igaz és a jó szeretetét. Meg kell ismertetniük az egyedül igaz vallást, mely a katolikus és apostoli Egyházban létezik.  A keresztények arra hivatottak, hogy a világ világossága legyenek. Az Egyház ezáltal mutatja meg Krisztus királyságát a teremtés és különösen az emberi társadalmak fölött.

2. A katolikus egyház tévedhetetlensége

2035 A Krisztus tekintélyében való részesedés legfelsőbb fokát a tévedhetetlenség karizmája biztosítja.Ez “annyira terjed ki, amennyire az isteni kinyilatkoztatás letéteménye kiterjed”;kiterjed a tanítás — beleértve az erkölcsi tanítást is — minden olyan elemére, melyek nélkül a hit üdvös igazságait sem megőrizni, sem előadni, sem megtartani nem lehet.

3. Csak a Római Katolikus Egyháznak van felhatalmazása a Szentírást értelmezni

100 Isten Igéje hiteles magyarázatának feladata egyedül az egyházi Tanítóhivatalra, a Római Pápára és a közösségben lévő püspökökre bízatott.

4. A pápa az egyház feje, aki Krisztus tekintélyével egyenlő hivatallal bír

2034 A római Pápa és a Püspökök mint “hiteles, azaz Krisztus tekintélyével bíró tanítók, (…) a rájuk bízott népnek hirdetik a hitet, melyet hinni és az erkölcsi életre alkalmazni kell”.A Pápa és a vele közösségben lévő Püspökök egyetemes és rendes tanítóhivatala tanítja a hívőknek az igazságot, amit hinni, a szeretetet, amit gyakorolni, és a boldogságot, amit remélni kell.

5. A Római Katolikus Egyház szükséges az üdvösséghez

846 Hogyan kell érteni ezt az egyházatyák által gyakran ismételt kijelentést? Pozitívan fogalmazva azt jelenti, hogy minden üdvösség Krisztustól, a Főtől jön az Egyház által, ami az ő teste:

“A Szentírás és a hagyomány alapján a zsinat azt tanítja, hogy ez a földön vándorló Egyház szükséges az üdvösséghez. Mert egyedül Krisztus a közvetítő és az üdvösség útja, aki az Ő testében, ami az Egyház, jelenik meg számunkra; Ő maga pedig kifejezetten hangsúlyozva a hit és a keresztség szükséges voltát, egyúttal az Egyház szükségességét is megerősítette, melybe a keresztségen mint ajtón át lépnek be az emberek. Ezért nem üdvözülhetnek azok az emberek, akik tudják ugyan, hogy Isten Jézus Krisztus által az üdvösség szükséges intézményének alapította meg a katolikus Egyházat, mégsem akarnak belépni oda vagy megmaradni benne.”

6. A szenthagyomány/tradíció egyenlő a Szentírással

82 Ennek következtében az Egyház, melyre a kinyilatkoztatás továbbadása és értelmezése bízatott, “a kinyilatkoztatottakra vonatkozó bizonyosságát nem egyedül a Szentírásból meríti. Ezért mindkettőt [a Szentírást és a Tradíciót] egyforma áhítattal és megbecsüléssel kell elfogadni és tisztelni.

7. A bűnök bocsánata, az üdvösség hit ÉS cselekedetek által nyerhető el

2036 A tanítóhivatal tekintélye kiterjed a természetes törvény sajátos parancsolataira is, mert ezek megtartása, amit a Teremtő elvár, szükséges az üdvösséghez.

2080 A Tízparancsolat nagyszerű kifejezése a természetes törvénynek. Az isteni kinyilatkoztatás és az emberi értelem által ismerjük meg.

2068 az összes ember a hit, a keresztség, valamint a parancsolatok teljesítése által elnyerje az üdvösséget.

8.  A kegyelem kiérdemelhető

2010 Ettől kezdve azonban a Szentlélek és a szeretet indítására kiérdemelhetjük önmagunk és mások számára a kegyelmeket, amelyek megszentelődésünk, a kegyelem és a szeretet gyarapodása és az örök élet elnyerése szempontjából hasznosak.

2027 A Szentlélek indítására önmagunk és mások számára kiérdemelhetünk az örök élet elnyeréséhez hasznos kegyelmeket és szükséges mulandó javakat is.

9. Mária és az összes szentek hozzájárulnak a katolikusok üdvösségéhez

1477 Ezenkívül e kincshez tartozik az a valóban mérhetetlen, megszámlálhatatlan, kimeríthetetlen és mindig új érték is, amellyel Isten színe előtt a Boldogságos Szűz Mária és az összes szentek jócselekedetei és imádságai rendelkeznek. Ők követték Krisztust, az Urat az Ő kegyelmével, megszentelődtek, és véghezvitték az Atyától rájuk bízott művet. Megvalósították saját üdvösségüket, és ezáltal a Misztikus Test egységében hozzájárultak testvéreik üdvösségéhez is.

10. A bűnbánat szentsége szükséges az üdvösséghez

980 A bűnbánat szentsége által engesztelődhet ki a megkeresztelt ember Istennel és az Egyházzal.

11. A purgatórium

1031 Az Egyház a választottaknak ezt a végső tisztulását, ami teljesen különbözik a kárhozottak büntetésétől, purgatóriumnak, tisztítóhelynek nevezi. Az Egyház a tisztítóhelyre vonatkozó tanítását főleg a Firenzei és a Trienti Zsinaton fogalmazta meg. 

1475 A szentek közösségében “a hívők között — akár már otthon vannak a mennyei hazában, akár a tisztulás helyén szenvednek, akár még a földi zarándokúton vannak — valójában a szeretet és az összes lelki javak bőséges cseréjének maradandó köteléke áll fenn”.E csodálatos cserében az egyik életszentsége javára van a többieknek, mégpedig fokozottabban, mint ahogy egynek bűne ártani tudott a többieknek. Így a szentek közösségének segítségnyújtása lehetővé teszi a bűnbánó bűnös számára, hogy büntetéseitől gyorsabban és hatékonyabban tisztuljon.

12. A búcsú

1471 A búcsúk tanítása és gyakorlata az Egyházban szorosan összefügg a bűnbánat szentségének hatásaival. Mi a búcsú? “A búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó, ideigtartó büntetések elengedése, melyet a keresztény hívő, aki megfelelően fölkészült és teljesítette a kiszabott föltételeket, elnyer az Egyház segítségével, amely mint a megváltás szolgálója Krisztus és a szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli és abban részesít.” “A búcsú részleges vagy teljes, attól függően, hogy a bűnökért járó ideigtartó büntetéstől részlegesen vagy teljesen szabadít-e meg.” “Minden hívő nyerhet búcsúkat (…) önmaga számára vagy az elhunytak javára.”

1478 A búcsút az Egyház által lehet elnyerni, mely a Jézus Krisztustól kapott oldó és kötő hatalom birtokában közbenjár egy keresztény érdekében, és megnyitja neki Krisztus és a szentek érdemeinek kincstárát, hogy az irgalmasság Atyjától elnyerje a bűneiért járó ideigtartó büntetések elengedését. Ily módon az Egyház nem csupán segítségére akar sietni ennek a kereszténynek, hanem a jámborság, a vezeklés és a szeretet cselekedeteire is serkenteni akarja.

1498 A búcsúk által a hívők önmaguknak és a tisztítótűzben lévő lelkeknek is elnyerhetik a bűnökért járó ideigtartó büntetések elengedését.

1472 Másrészt minden bűn, még a legkisebb is, a teremtményekhez való rendetlen ragaszkodással jár, ami szükségessé teszi a tisztulást, akár itt a földön, akár a halál után, az úgynevezett purgatóriumban(tisztítótűz, tisztítóhely). E tisztulás szabadít meg attól, amit “ideigtartó büntetésnek” nevezünk…

13. Mária [számtalan tévtan kapcsolódik Máriához, álljon itt néhány]

969 Mert ezt az üdvösséges feladatot a mennybevételekor sem tette le, hanem szüntelen közbenjárásával kieszközli nekünk az örök üdvösség ajándékait.Ezért nevezik a Boldogságos Szüzet az Egyházban Szószólónak, Segítőnek, Oltalmazónak, Közvetítőnek.

966 Szülésedben megőrizted a szüzességet, elszenderülésedben nem hagytad el a világot, ó Istenszülő: visszatértél az Élet forrásához, te, aki fogantad az élő Istent, aki imáid által megszabadítod lelkünket a haláltól.

14. Imádkozás a szentekhez

2677 Amikor azt kérjük Máriától, hogy imádkozzon érettünk, elismerjük, hogy szegény bűnösök vagyunk, és az “Irgalmasság Anyjához”, az egészen Szenthez fordulunk. Rábízzuk magunkat “most”, életünk mai napján. Bizalmunk kitágul, s már most rábízzuk “halálunk óráját” is.

15. A mise [eucharisztia] elemei valóban Krisztus testévé és vérévé alakulnak át [transzszubsztanciáció]

1374 Az Eucharisztia legszentebb szentségében “a mi Urunk, Jézus Krisztus teste és vére, emberi lelkével és istenségével együtt, azaz az egész Krisztus igazán, valóságosan és szubsztanciálisan van jelen“.

1376 A Trienti Zsinat összefoglalja a katolikus hitet, amikor kijelenti: “Mivel pedig Krisztus, a mi Megváltónk azt mondta, hogy amit Ő a kenyér színe alatt fölajánlott, valóban az Ő teste, azért Isten Egyházában mindig élt a meggyőződés, és ez a szent zsinat újra kinyilvánítja: a kenyér és a bor konszekrációja által olyan átváltoztatás történik, ami a kenyér egész lényegét Krisztus, a mi Urunk testének lényegévé és a bor egész lényegét az ő vérének lényegévé változtatja át. Ezt a változást a szent, katolikus Egyház helyesen és sajátos értelemben transsubstantiatio-nak, `átlényegülésnek’ nevezte.”

Leave a Reply

Your email address will not be published.Required fields are marked *