Az apologetika a kereszténység egyik ága, amely a keresztény hit védelmével foglalkozik. A keresztény apologetika olyan dolog, melyben minden hívőnek részt kell vennie, még ha nem is ugyanakkora mértékben.

Mi az az apologetika?

Ha a keresztény apologetikát vizsgáljuk, akkor mielőtt bármiféle definíciót adnánk, azt szükséges kifejtenünk és tisztáznunk, hogy mi NEM az apologetika. Ezt három pontban lehetne összefoglalni:

• Először is nem a „sajnálom” újra és újra történő hangsúlyozásának művészete.
• Másodszor, nem célja, hogy intellektuális birkózásban győzze le a nem hívő embereket és kényszerítse arra őket, hogy vessék alá magukat a kereszténységnek.
• Harmadszor, nem azt vitatja meg, hogy hány angyal fér el egy tű hegyén.

Ha egymondatos definíciót kellene adni, akkor azt így fogalmazhatnánk meg: „az apologetika a keresztény teológia egyik ága, mely arra törekszik, hogy ésszerű védelme lehessen a keresztény hitnek”. Másszóval: az apologetika megválaszolja azt, hogy miért hiszed azt, amit hiszel. Maga a kifejezés a görög „ἀπολογία” (apologia) szóból ered, melynek jelentése értelmet/számot adni, megvédeni (1Pt 3:15). Így az aoplogéta az, aki a keresztény hitet védelmezi.

Miért fontos az apologetika?

Először is Isten maga parancsolta a Biblián keresztül, hogy apologetikát folytassunk.

• „Ellenben az Urat, Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.” 1Pt 3:15
• „küzdjetek a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott.” Júd 3

Másodszor, maga Jézus is apologéta volt, mikor állításait, kijelentéseit bizonyította

1. a próféciájának beteljesedésével (Mk 14, Lk 24),
2. csodáival: feltámadásának megjövendölésével (Jn 2:19-21) és beteljesedésével (1Kor 15, Lk 24:26-27) gyógyításaival (Mk 11:2-5),
3. illetve mikor a Szentírás elferdítőit kijavította (Mt 4:1-11)

Harmadszor Pál is folytatott apologetikát, például

1. a görögökkel szemben az areopágoszon (ApCsel 17:22-34),
2. zsidókkal a zsinagógákban (ApCsel 17:1-3),
3. az egyházon belüli hamis tanítókkal (Galata, 1Korinthus stb.).

Továbbá Pál missziója az „evangélium védelme és megerősítése” (Fil 1:7 és 1:16) volt.

Negyedszer az egész Egyházra jellemző volt az apologetika. Az apostolok korában Pál (Galata, 1Korinthus) illetve Péter leveleire gondolhatunk, de megjelenik János leveleiben is. Az apostolok után a korai atyák is kiváló apologéták voltak (Jusztinosz, Irenaeus). Szükség is volt rá az olyan eretnekségekkel szemben, mint a gnoszticizmus vagy az arianizmus.

Mire jó az apologetika?

Több oldalról is segíti a keresztényeket. Segít, hogy jobban megértsék hitüket és így sokkal hatékonyabban oszthassák meg azt. Segít, hogy válaszolni tudjanak az emberek kérdéseire, olyanokra is, melyek esetleg gátolják őket abban, hogy elfogadják az evangéliumot. Hatékonyabb fellépés a nyilvánosságban (oktatás, média stb). Megakadályozza a tanbeli hitehagyást, eretnekségek megjelenését az egyházban és megfelel, válaszol a szekták és hamis vallások felvetéseire.

Az apologetika fajtái, metódusai

Az apologetikának három fajátját különböztethetjük meg: preszuppozicionalista, klasszikus és evidencialista.

1. A preszuppozicionalista apologetika az egyén gondolkozásának preszuppozíciót vagy alapjainak fontosságát hangsúlyozza, feltételezi Isten létét és a Biblia igazságát. Képviselői  John Frame, Greg Bahnsen, Cornelius Van Til stb.
2. A klasszikus apologetika Isten létének racionális igazolására helyezi a hangsúlyt. Szükséges, hogy először Isten létét bizonyítsuk ahhoz, hogy Jézus feltámadása mellett érvelhessünk. Képviselői Norman Geisler, William Lane Craig, R.C. Sproul stb.
3. Az evidencialista apologetika általános jellemzője, hogy történelmi, logikai stb. bizonyítékokat sorakoztat fel a kereszténység, a keresztény hit mellett. Képviselői B.B. Warfield, John Warwick Montgomery, Gary Habermas stb.

Melyik módszer helyes? Mindháromnak vannak előnyei és bizonyos körülmények között mindig hasznosabb az egyik, mint a másik. A Bibliában mindháromra találunk példát (preszuppozicionalista 2Pt 3:5, klasszikus Rm 1:20, evidencialista 1Kor 15:3-7). Végül a keresztény apologetikának általában 6 területét különböztetik meg: filozófiai, teológiai, biblikus, tudományos, vallási és egyéb (történelem, szociológia stb).

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy mivel a kereszténység tulajdonképpen egy világnézet, az apologetika bizonyos értelemben az élet minden területére hatással van. Művelnünk kell, mert a Biblián keresztül erre utasít minket Isten, Jézus is ezt tette, Pálék is ezt tették, a korai egyház is ezt tette és a világnak pedig szüksége van rá.