Navigáció
  • Kezdőlap
  • Rólunk
    • Rólunk
    • Mi a keresztény hitvédelem [apologetika]?
    • Miért foglalkozzunk a keresztény hitvédelemmel [apologetikával]?
    • Kritikák a keresztény hitvédelemmel [apologetikával] szemben
    • Miért van szükség keresztény hitvédelemre [apologetikára]?
    • Bizonyságtételek
    • Kálvinizmus?
  • Írások
    • Apologetika
    • Ateizmus
    • Istenérvek
    • Jézus feltámadása
    • Jézus történetisége
    • Teológia
    • Homoszexualitás
    • Római Katolicizmus
      • Római Katolicizmus – Bevezetés
      • A mise
      • Deuterokanonikus könyvek
      • Szentírás és Tradíció
      • Mária
      • Üdvösség a katolicizmusban
      • Purgatórium és búcsúk
      • A Katolikus Egyház Katekizmusa
      • RK- Egyéb
    • Iszlám
    • Egyéb
  • Videók
    • Vitaestek
    • [ONLINE] viták
    • R9:20
    • Római Katolicizmus
    • Érvek Isten létezése mellett
  • Aktuális esemény
  • Támogatás
  • Kapcsolat
  • Események
  • Rólunk
  • Kapcsolat
4K
2K
308
Iratkozz fel
Kálvinista Apologetika

Mert észszerű a kereszténység

Kálvinista Apologetika
  • Kezdőlap
  • Rólunk
    • Rólunk
    • Mi a keresztény hitvédelem [apologetika]?
    • Miért foglalkozzunk a keresztény hitvédelemmel [apologetikával]?
    • Kritikák a keresztény hitvédelemmel [apologetikával] szemben
    • Miért van szükség keresztény hitvédelemre [apologetikára]?
    • Bizonyságtételek
    • Kálvinizmus?
  • Írások
    • Apologetika
    • Ateizmus
    • Istenérvek
    • Jézus feltámadása
    • Jézus történetisége
    • Teológia
    • Homoszexualitás
    • Római Katolicizmus
      • Római Katolicizmus – Bevezetés
      • A mise
      • Deuterokanonikus könyvek
      • Szentírás és Tradíció
      • Mária
      • Üdvösség a katolicizmusban
      • Purgatórium és búcsúk
      • A Katolikus Egyház Katekizmusa
      • RK- Egyéb
    • Iszlám
    • Egyéb
  • Videók
    • Vitaestek
    • [ONLINE] viták
    • R9:20
    • Római Katolicizmus
    • Érvek Isten létezése mellett
  • Aktuális esemény
  • Támogatás
  • Kapcsolat
  • Apologetika
  • Ateizmus

Miért vagyunk képesek a jóra és a rosszra?

  • Posted on 11/27/201911/29/2019
  • 3 perc
Total
7
Megosztás
7
0
0

Ha tudunk jók lenni, akkor tudunk rosszak is, de vajon honnan ered a rossz és mi teszi az embert gonosszá?

A felvilágosodás idején erre a kérdése Rousseau úgy válaszolt, hogy az ember önmagában véve jó, csak a körülményei miatt tesz rosszat.[1] Ez lehet igaz állítás, azonban nem teljes. Az új ateisták szintén ragaszkodnak ehhez a felvilágosodás kori nézethez, és az emberi természetet illetően eléggé idealisztikusak és optimisták. Retorikájuk egyik alapja, hogy a körülményeken kívül, például a vallás az, ami az embereket rosszá teszi. Richard Dawkins számos alkalommal fejti ki, hogy a vallással szemben támasztott egyik legnagyobb vád, az a megosztó erő, amely sok esetben erőszakba torkollik, és amely egyébként képes „normális és rendes embereket” rosszá tenni.[2]

Tehát az ember maga jó, egy rajta kívülálló dolog teszi rosszá, ez pedig a vallás (Ha a „gonosznak” címkézett vallás emberi találmány, mint ahogyan azt az új ateisták képviselői mondják, akkor nem lehet, hogy maguk a megalkotói is „gonoszak”? Ez egy tisztázandó logikai inkoherencia az új ateista emberképben). Nyilván keresztény szemmel némiképp máshogy látjuk az emberi jellemet, és azt mondjuk, hogy az ember természete a bűneset következtében megromlott, így lett képes jó és gonosz cselekedetekre.

A XVI. sz.-ban, a felvilágosodás kezdetén az embert optimistán szemlélték, mint aki ismeretekkel jobbá nevelhető. Ha az ember elfogadja a felvilágosodás tanítását, akkor előre fog haladni. A “bűn” és a “gonosz” fogalmát már időszerűtlennek tekintették,[3] a Biblia maximum erkölcsi példaként értelmezendő, az angol deizmusban Krisztust mint „etikatanárt” fogadták el (de az elfogult kereszténység már túlzás volt); a XXI. sz.-i ateisták újítása pedig, hogy ezekre sincs szükség, sőt ártalmas is lenne a Biblia ilyen módú használata. A tudomány révén egy racionálisabb világ felé haladhatunk, hátrahagyva a babonaságokat és vallási hiedelmeket.

Képzeljük azt a gondolatkísérletet, melyben a tudományt tesszük felelőssé minden fellelhető rosszért. Már az ókortól kezdve a tudomány segítette hozzá az embert harci eszközök gyártásához, ma pedig rendkívül komplex technológiákkal állítanak elő tömegpusztító fegyvereket, amelyekkel a nagyhatalmak fenyegethetik egymást. A tudomány olyan anyagi javak előállításához asszisztál, amelyek versengést, irigységet, háborúskodást idéznek elő. Vagyis a tudomány felelőssége nyilvánvaló, ezért annak mihamarabbi felszámolása szükséges. Azt gondolom, hogy egy ilyen érvelésnél az új ateizmus képviselői lennének az elsők, akik a tudományt a védelmükbe vennék. Csakhogy ateista oldalon pontosan ezt a leszűkítő érvtechnikát látjuk a vallással szemben. Ahogyan a tudomány, úgy a vallás is használható jóra és rosszra, de az ember az, aki eldönti a célt.

Nagyon tetszik Allister McGrath oxfordi professzor gondolata, mely szerint „a keresztyén teológia egyfajta kritikai lencseként szolgál, amelyen keresztül láthatóak az ember összetett indítékai és vegyes előjelű céljai. Isten képét hordozzuk magunkon, mégis bűnösök vagyunk. Éppúgy képesek vagyunk a jóra, mint a rosszra.”[4] Az embert illető bibliai narratíva és antropológia, mintha egy átfogóbb és igazabb képet adna az ember jó és rossz cselekedetéről.

Weller Levente

[1] Colin, Jos, 2001, Egyetemes egyháztörténet, h.n., Iránytű Kiadó Alapítvány, 273.

[2] Dawkins, Richard, 2017, Isteni téveszme, negyedik kiadás, Budapest, Libri Kiadó, 363.

[3] Colin, Jos, 2001, Egyetemes egyháztörténet, h.n., Iránytű Kiadó Alapítvány, 269.

[4] McGrath, Allister, 2016, Meghökkentő értelem, A valóság értelmezéséről, tudományról és hitről, Budapest, Kálvin Kiadó, 141.

Ha tetszett a poszt és van rá lehetőséged, támogass bennünket a Patreonon! 

Total
7
Megosztás
Like 7
Tweet 0
Pin it 0
Nagy Gergely

32 éves, református teológus, lelkipásztor. 2015-ben diplomázott a Sárospataki Református Teológiai Akadémián, ugyanebben az évben szentelték lelkésszé. A Károli Gáspár Református Egyetem doktorandusza. A Kálvinista Apologetika alapítója, rendszeres résztvevője formális vitáknak, kerekasztal-beszélgetéseknek, illetve előadó (római katolicizmus, homoszexualitás, ateizmus, hit- és tudomány kapcsolata stb.). A Rome Scholars and Leaders Network és az Evangelical Theological Society rendes tagja.

Ez is érdekelhet
Tovább a cikkre
  • Ateizmus

Az új ateizmus, mint szellemi pestis | Farkas Attila Márton írása

  • Posted on 03/30/202003/30/2020
  • admin
Tovább a cikkre
  • Ateizmus
  • Istenérvek

Nincs bizonyíték Isten létezésére?

  • Posted on 01/12/201905/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Apologetika

Apologetika: mire jó az apologetika?

  • Posted on 12/26/201708/31/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Ateizmus

Tényleg intelligensebbek az ateisták a vallásos embereknél?

  • Posted on 02/07/201905/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Ateizmus

Az új ateizmus hazugságai | Farkas Attila Márton nyílt levele

  • Posted on 04/05/202004/06/2020
  • admin
Tovább a cikkre
  • Apologetika

Ki teremtette Istent?

  • Posted on 09/04/201909/04/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Ateizmus

Válaszok az ateisták álláspontjaira

  • Posted on 07/27/201805/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Ateizmus

Tényleg csak a körülmények miatt vagyunk keresztények?

  • Posted on 10/02/201910/02/2019
  • Nagy Gergely

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Random
  • A progresszivitás, a homoszexualitás és a felületes teológia | A Perintfalvi-jelenség
    • Posted on 01/14/2021
    • 15 perc
  • Az új ateizmus, mint szellemi pestis | Farkas Attila Márton írása
    • Posted on 03/30/202003/30/2020
    • 4 perc
  • Az [állati] halál, mint Isten “jó” teremtésének része | Érvek és ellenérvek
    • Posted on 04/27/202004/28/2020
    • 20 perc
  • Mitől lesz jó egy [isten]érv?
    • Posted on 11/30/2020
    • 9 perc
Népszerű
    • Ateizmus

    Az új ateizmus, mint szellemi pestis | Farkas Attila Márton írása

    • Posted on 03/30/202003/30/2020
    • admin
    Tovább a cikkre
    • Egyéb

    Életvédelem-e az abortusz? – válasz Laborczi Dórának

    • Posted on 06/05/201906/05/2019
    • Prózsa István
    Tovább a cikkre
    • Teológia

    Mi történt valójában karácsonykor?

    • Posted on 12/21/201912/24/2020
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Homoszexualitás

    A progresszívek esete a „transznemű Jézussal” – avagy miben hazudik a HVG?

    • Posted on 08/31/201909/01/2019
    • Prózsa István
    Tovább a cikkre
    • Jézus feltámadása

    Jézus feltámadása: mítosz vagy valóság?

    • Posted on 04/15/201905/28/2019
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
Twitter
Kövess minket!
Facebook 4K
YouTube 2K
Instagram 308
Twitter 12
about
Támogass!
Célunk, hogy minél többekhez eljuttassuk a kereszténység intellektuális oldalát. Ha úgy érzed, Isten arra hív, hogy támogasd szolgálatunkat, akkor azt itt megteheted.
Tovább

IRATKOZZ FEL.

Iratkozz fel, hogy értesülj a legfrisseb eseményeinkről

Kövess minket
  • Email
  • Facebook
  • Instagram
  • Twitter
  • YouTube
Random
  • [VIDEÓ] Mária mennybevétele – mítosz vagy valóság?
    • 1 perc
  • Életvédelem-e az abortusz? – válasz Laborczi Dórának
    • 9 perc
  • [ONLINE VITA] Létezett-e a názáreti Jézus?
    • 1 perc
  • Sötét napok és még sötétebb érvek – látlelet az abortuszpárti hazugságokról
    • 16 perc
Címkék
abortusz (4) apologetika (19) ateizmus (31) Biblia (8) egyéb (9) evolúció (1) filmajánló (2) filozófia (3) homosze (1) homoszexualitás (14) interjú (2) istenérv (9) istenérvek (2) Iszlám (10) Jehova tanúi (5) Jézus feltámadása (2) Jézus történetisége (10) karizmák (1) Korán (3) kánon (2) könyv (3) Könyvajánló (1) mariológia (7) mise (4) Plantinga (2) pápaság (2) R9:20 (3) római katolicizmus (40) sola Scriptura (2) teológia (13) teremtés (1) tudomány (1) tévtanítók (2) videó (15) vitaest (27)
Keresés
Naptár
2021. január
h K s c p s v
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
« dec    

Input your search keywords and press Enter.