Boldogkői Zsolt molekuláris biológussal folytatott vitám után (melynek a címe: „A tudomány valóban eltemette Istent?” volt), a partnerem úgy gondolta, hogy külön sorozatban reflektál a nyitóbeszédemre és a vita során kifejtett gondolataimra – azonban reflexióiból, melyek telve vannak helyesírási hibával, át nem gondolt kijelentésekkel, logikai és érvelési hibákkal, kitűnik, hogy alapvető teológiai és filozófiai fogalmakkal és gondolatokkal sincs tisztában. A Facebook-oldalán először még teljes reflexiót ígért, mely az egész vitára kiterjed, majd ebből csak a nyitóbeszédem kritikája lett, de úgy érezte végül külön újra kitér Alvin Plantinga evolúciós érvére a naturalizmussal szemben. Összesen tehát három kritikáról van szó, melyekre részletesen szeretnék két darab cikken keresztül válaszolni: az első cikkben a nyitóbeszédem tudományos módszertannal foglalkozó, és az evolúció teizmust-cáfoló részének kritikájára adott reflexiót fogom kifejteni, a második posztban pedig Zsolt, Plantinga érveire adott kritikáját vizsgálom majd.
Zsolt első és második reflexiója, az evolúciós érv kifejtése, Zsolt kritikája és a vitaestünk a linkekre kattintva elérhető.
Cáfolja-e a tudományos módszertan Isten létét?
A vitán azzal a kijelentéssel indítottam, hogy Pierre-Simone Laplace, Napóleonnak adott azon válasza kapcsán – miszerint nem volt szüksége Istenre, mint hipotézisre az univerzum vizsgálata során – Christopher Hitchens megjegyezte, hogy szerinte ez volt az a pillanat, mikor szükségtelenné vált Isten léte és az emberiség kinőtt a gyermeteg Istenhit korából és felnőtt korba lépett. Boldogkői már ezzel a mondattal kapcsolatban is éles kritikát fogalmazott meg: szerinte Laplace Napóleonnak adott válasza egy kétes hitelességű anekdota, és szerinte semmilyen hatással nem volt az Isten vs. tudomány vitára.
Azonban lehet, hogy anekdota Laplace válasza, és lehet, hogy Boldogkői Zsolt szerint semmilyen hatással nem volt az Isten vs tudomány vitára, viszont az ateista népszerűsítő irodalomban rendszeresen hivatkoznak rá – épp ezért is említettem Christopher Hitchenst, de a teljes vita során is minden esetben burkoltan rá hivatkozott Boldogkői Zsolt, mikor arról beszélt, hogy a tudománynak nem volt szüksége Istenre, mint hipotézisre. Tehát úgy gondolom, ez pusztán álkifogás.
A vitán elhangzott részemről, hogy a keresztények a Szentlélek bizonyságtétele nyomán jutnak hitre, nem azért, mert Istent jó magyarázatnak találták egyes természettudományos kérdések kapcsán, amire még a tudomány nem tudja a választ – így a „hézagok-istene” kritika az ateisták részéről nem jogos.
Boldogkői ennek kapcsán felteszi a kérdést: vajon az egyén hogyan tudja bizonyítani, hogy a Szentlélek bizonyosságát érzi magában, vagy csupán egy káprázat áldozata?
Azoban nem tisztázott, milyen „bizonyításra” gondol Boldogkői Zsolt, úgyhogy érdemben nem lehet cáfolni ezen kijelentéseit, ugyanis azok homályosak. A Szentlélek belső bizonyságtétele „bizonyságtétel”, ami alapján helyreállítja a hívő emberben a bűneset során eltorzult sensus divinitatist, azaz istenérzéket.
De nem áll meg itt ezzel a témával kapcsolatban, idézem: „továbbá, ha a hívek a Szentlélek bizonyságtétele útján jutnak a hitre, akkor miért szükséges mindenféle spekulatív érvekkel „bizonyítani” isten létét?”
Egyrészt itt retorikai fogásként megjelenik a biológus részéről az, hogy a természeti-teológia érvei „spekulatívak”, ami előzetes, kifejtés nélküli minősítés, így nem igazán lehet objektív kritikának nevezni. Másrészt Boldogkői alapjában érti félre az apologetika feladatát, ezek az érvek ugyanis önmagukban nem fognak meggyőzni senkit a keresztény teológia szerint, de „eszköz” lehet a Szentlélek számára, amit fel tud használni más emberek hitre juttatásában. Másrészt ezek az érvek is segítenek abban, hogy a kívülállók is meglássák, hogy a keresztények hite nem vakhit.
A nyitóbeszédem következő pontján Isaac Newtonra utaltam és megjegyeztem, hogy a természettudósok bizonyos alapvető, fundamentális okok kiderítését a filozófusokra hagyják, nem foglalkoznak minden kérdéssel.
Boldogkői szerint ez egy hibás felfogás, amely azon alapul, hogy a tudomány feladata az egyszerű korrelációk feltárása. Azonban nem tudom, miből gondolja Zsolt, hogy szerintem a tudomány feladata az egyszerű korrelációk feltárása, ez nem következik a példámból, tehát egyszerű szalmabáb (straw man) érvelés.
Boldogkői szerint a tudósok igenis keresik a gravitáció okát, annak anyagi természetét és a másik 3 alapvető erővel való kapcsolatát, ezért rossz a példám. Valóban, ezt kutatják a tudósok, de a biológus itt félreérti a „fundamentális okok” kifejezést. Jelen esetben ugyanis nem az a kérdés, hogy „mi okozza” a gravitációt – tehát nem kauzalisztikus ok-keresésről van szó, hanem az a kérdés, hogy „miért” létezik a gravitáció, miért létezik az univerzum – ez a „filozófiai” ok, amit meg kell különböztetnünk a tudomány magyarázó elvei, az ún. „funkció”-okoktól. Tehát. Míg a tudósok arra keresik a választ, hogy mi a „funkciója” a gravitációnak, mi „okozza” az alma földre hullását, addig nem keresik a választ a filozófiai okokra (mi a célja, mi az értelme az életnek, mi az univerzum létének az értelme, miért vagyunk a világon stb.). E kettőt keveri össze Boldogkői Zsolt és jut téves konklúzióra.
Boldogkői szerint a tudományfilozófia szerepe teljesen más, amely a tudomány ’karbantartása’, nem pedig új ismeretek gyártása. Itt azonban hirtelen már a „tudományfilozófiát” említi, tehát ugrik az általam is képviselt általános „filozófiáról” és annak egy speciális ágával, a tudományfilozófiával érvel, ami ismételten straw man, nem ezt említettem a nyitóbeszédemben, Zsolt összetéveszti a kettőt.
A nyitóbeszédemben elhangzik egy tételgondolat, miszerint a tudományos módszer egyik alapja, a módszertani naturalizmus és így a tudomány soha nem juthat el arra a következtetésre, hogy nem létezik valamiféle természetfeletti valóság. Ez ugyanis nem a tudományos, módszertani naturalizmus, hanem az ún. filozófiai naturalizmus álláspontja. A filozófia naturalizmus, mint filozófia az, ami eljut arra a következtetésre, hogy nem létezhet semmi a világunkon túl.
Zsolt az utólag megírt kritikájában felteszi a kérdést: „mit jelent az, hogy természetfeletti valóság?”, majd meg is válaszolja: „nyilván a teológia azt érti ezen, hogy a tudomány soha nem lesz képes vizsgálni ezt.”
Azonban nem ezt jelenti a természetfeletti, vagy másnéven transzcendens, sem a teológiában, sem a filozófiában, hanem azt, hogy a fizikai valóságon túli: tértől, időtől és anyagtól független.[1] Abban igaza van Zsoltnak, és ezt képviseltem a vitán, hogy a tudomány nem lesz képes soha vizsgálni ezt – ugyanis a tudomány (természettudomány természetesen, de Zsolt kategorikusan egyszerűen „tudományról beszél) illetékessége csak a fizikai valóságra terjed ki.
Ezzel kapcsolatban így folytatja: „erről csupán annyit, hogy a teológia valós világot sem képes vizsgálni, nemhogy a természetfelettit.” Ez egy megalapozatlan kijelentés, Boldogkői semmivel sem indokolja, mindenesetre érthetetlen, mire gondol a valós világ vizsgálata alatt. Valóban, nem teológusok néznek bele a mikroszkópba, de azt kijelenteni, hogy a teológia a valós világot nem tudja vizsgálni, egyenértékű azzal, hogy a filozófia sem tudja, ami viszont a tudomány alapjait rengetné meg, hiszen a tudományos előfelvetéseink mind filozófián alapulnak, másrészt maga is egy filozófiai kijelentés, így önmagát cáfolná.
Zsolt szerint a teológia tér és idő nélküliként magyarázza ezt a „világot”, de erre semmiféle kompetenciával rendelkezik. Itt valamiért érthetetlen okokból Istenről átvált „világ”-ra, mindenesetre nem derül ki, hogy miért gondolja, hogy a teológiának miért nincs kompetenciája tértől-időtől független dolgokról (pl Istenről) beszélni – továbbá az sem világos, hogy a tudománynak miért is lenne ez kompetenciája. Eddig igazából egy igen erőteljes retorikai kiáltványt hallhattunk a biológus részértől úgy, hogy érdemi érvek nem álltak mögötte.
Boldogkői úgy véli, hogy „a természetfeletti világot úgy értik a teológusok, hogy azt nem lehet vizsgálni. Ezért nem csoda, hogy a vizsgálni lehetetlen világot lehetetlen vizsgálni.” A második mondatrész nyelvtanilag is helytelen, nincs értelme annak a szóösszetételnek, hogy „vizsgálni lehetetlen világ”. Mindenesetre a „teológusok” nem így „értik” a természetfeletti világot, hiszen arról a teológia és a filozófia eszközeivel tehetünk kijelentéseket.
Nyilván ezek szerint itt Zsolt természettudományos vizsgálatról beszél, és úgy látja, hogy amit természettudományos eszközökkel nem tudunk vizsgálni, azt nem érdemes vizsgálni, mindenre „evindenciával” kell rendelkeznünk. Azonban ez végtelen regresszióba torkollik, hiszen ha evidenciák alapján hiszünk valamit, akkor az evidenciák megbízhatóságában sem kételkedhetünk; de ha valamit csakis evidenciák alapján vagyunk hajlandóak elhinni, akkor az evidenciáinkra is evidenciával kell rendelkeznünk. De ha már egyszer csakis evidenciák alapján vagyunk hajlandók bármit is elfogadni, akkor az evidenciánk evidenciáira is evidenciával kell rendelkeznünk. Láthatjuk tehát, hogy az evidenciák sora sosem ér véget, így pedig mindenfajta meggyőződés alaptalan – az is, ami szerint csakis evidenciák alapján hihetünk el bármit.
Cáfolja-e az evolúció Isten létét?
A vita során elhangzott nyitóbeszédemben előkerült az a kérdés, hogy az evolúció milyen esetben cáfolná Isten létét. Az egyik eset, állítottam, az lenne, ha bebizonyosodna, hogy pusztán természetes úton az élettelen anyagból élő keletkezhet – ez azonban tudományosan nincs bizonyítva. Kijelentettem, hogy „… így a legőszintébb természettudósok általában csak annyit mondanak, hogy jelenleg nincs tudásunk arról, hogy hogyan alakulhatott ki élettelen anyagból élő.”
Zsolt facebook-válaszát teljes terjedelmében szó szerint idézem:
Ismét csak egy durva retorikai fogás ez a biológus részéről, ami ráadásul straw man, hiszen nem gondolom, és a szavaimból sem következik, hogy „hazugok”, akik mást mondanak, pusztán annyiról van szó, hogy akik úgy gondolják, biztos vagy megalapozott tudományos ismeretünk lehet az abiogenezisről, azok többet állítanak, mint ahol ma a tudomány tart; ezt privát telefonos beszélgetésünkben Boldogkői Zsolt is elismerte. Azt sem értem, hogy a teremtést miért keveri ide a biológus, ez csak a saját, alaptalan belevetítése, szó sem esett róla ebben a gondolatmenetben, ráadásul logikailag sem következik a tételemből.
A nyitóbeszédemben elhangzott, hogy a másik ok, ami miatt az evolúció kizárná Isten létét az lehetne, hogy ha bebizonyosodna, hogy a fajok képesek egyszerűből bonyolultabb organizmusokká fejlődni, de ez is csak akkor, ha bebizonyosodna, hogy a fajfejlődést nem irányíthatja Isten, hanem az kizárólag irányítatlan folyamatok során következik be. Az irányítatlan evolúciót sok természettudós azzal próbálja alátámasztani, hogy azt kizárólag a fizika törvényei határozzák meg. Azonban a fizika törvényeivel csak hátrébb tolják a kérdést, hiszen ha igazuk is lenne, és tényleg kizárólag a fizika törvényei határoznák meg az evolúciót, még mindig ott maradna a kérdés: miért olyanok a fizika törvényei, hogy azok a fajok evolúcióját eredményezik? Láthatjuk tehát, hogy az, hogy az evolúciót a természet törvényei irányítják, nem bizonyíték az irányítatlan evolúcióra.
Zsolt szerint mindezzel „úgy állítom be”, hogy
Alapvető probléma és félreértés Boldogkői Zsolt részéről az, hogy az evolúciót „irányítottnak” tekinti és úgy érvel, mintha Plantinga, illetve az érvet továbbvivők szerint az evolúció „minden szempontból” irányítatlan lenne. Azonban ez nincs így, és ez azonnal nyilvánvalóvá válik, ha az irányított-irányítatlan evolúció szembeállítását és magának az „irányított” evolúciónak a fogalmát nézzük. Az irányított evolúció ugyanis jelen esetben azt jelenti, hogy egy külső személy által (Isten vagy bárki más által) irányított folyamat az evolúció, amit nyilvánvalóan elvetnek a naturalisták. Idézem Alvin Plantingát:
A nyitóbeszédem tehát három részből állt: 1. A tudományos módszer cáfolja-e Isten létét? 2. Az evolúció cáfolja-e Isten létét? 3. Az evolúció cáfolja-e a naturalizmust?
Az első két témára adott felületes, retorikai csúsztatásokkal terhelt és súlyos érvelési hibákat tartalmazó, viszonylag átgondolatlan „cáfolatot” facebook-posztjaiban dr. Boldogkői Zsolt, azonban külön kitért az összegző reflexiómra.
Az összegzés
A 3. pont előtt összefoglaltam az addigiakat, és kijelentettem: „Eddig tehát láthattuk, hogy a tudományos módszertan önmagában nem zárja ki Isten létét, és nem utalnak a tudományos felfedezések (például az evolúció) arra, hogy Isten nem létezik.”
Zsolt szerint a tudományos eredmények „a hat darab, 24 órás napból álló teremtést az evolúcióbiológia és egyéb tudományterületek igenis cáfolják, hiszen a tények ellentmondanak számos állításnak, melyek tele van logikai hibákkal is.” Ezzel teljes mértékben egyet tudok érteni: a tudomány jelenlegi állása szerint a Föld nem 6x 24 óra alatt és nem 6000-10000 évvel ezelőtt keletkezett, ez viszont, ahogyan a Zsolt által is ismert, Genezis-értelmezésekkel foglalkozó videómban is kifejtettem, pusztán egyetlen értelmezési lehetősége a Genezis 1-nek.
Mindezek után Boldogkői felteszi a kérdést:
Azonban már magából a kérdésfelvetésből is kiderül, hogy a biológus alapvető fogalmakkal és magával a témával sincs tisztában, hiszen a metaforikus értelmezés – ahogyan a vitán is elmagyaráztam neki, bár úgy tűnik nem igazán foglalkozott vele sem akkor sem azóta – nem ezt jelenti. Amit Zsolt fejteget az a konkordista értelmezés, és valóban, ahogyan a korábban is említett videómban (amit, hangsúlyozok, Zsolt is ismert) én is rámutattam ennek problémás elemeire.
Majd Boldogkői kijelenti, hogy én a Biblia (sic!) irodalmi alkotásként való felfogását pártolom, ami „a hitelességet még tovább erodálja”, amivel szintén csak azt jelzi, hogy nincs teljesen tisztában az érvemmel, pedig jóelőre írásban is megkapta és azóta többször is visszanézhette a felvételt. Nem „a Biblia” irodalmi alkotásként való felfogását vallom, hanem a Genezis 1 ún. „irodalmi keretelmélet” magyarázatát, amit az erről szóló videómban és a Pünkösdi Teológiai Főiskolán tartott kerekasztal-beszélgetésen is tételesen és részletesen kifejtek.
Boldogkői szerint én problémásnak találom, hogy nem ért héberül és ógörögül, és ebből az következik, hogy nem tudja ezeket a kérdéseket tisztességesen megítélni. Ami igaz is: hogyan gondolná valaki, hogy a héber és ógörög nyelveken írt szövegeket kortörténeti, nyelvi, kultúrális stb. ismeretek nélkül helyesen tudna cáfolni? Zsolt azonban felteszi a kérdést: „kinek szánta Isten a Bibliát?” És azt írja: „itt jött elő vitapartnerem jolly joker érve, mely szerint a kereszténység Jézus feltámadásán alapul, és a keresztények számára a Bibliában előforduló ellentmondások másodlagosan vagy harmadlagosak (1:55:56).”
Zsolt ezek szerint vagy nem figyelt a vitán, vagy visszanézve sem értette meg azt, amit mondtam neki: ugyanis nem azt állítottam, hogy az “ellentmondások másodlagosan (sic!!!) vagy harmadlagosak”, hanem azt, hogy a kereszténységen belül pl. Noé bárkájának története másodlagos vagy harmadlagos kérdés, nem érinti a hitünket az, hogy melyik magyarázatot fogadjuk el, ugyanis a keresztények hitének alapja Jézus Krisztus feltámadása.
Boldogkői Zsolt tehát egy elhamarkodott, helyesírási, logikai és érvelési hibákkal teli felületes kritikát adott a nyitóbeszédem ezen részére, melyből kitűnik, hogy alapvető teológiai és filozófiai fogalmakkal és gondolatokkal sincs tisztában. Ahogyan pedig látni fogjuk, Plantinga evolúciós érvére adott válasza hasonló stílusú és minőségű.
[1] https://plato.stanford.edu/entries/transcendental-arguments/
[2] http://chronicle.com/article/Evolution-Shibboleths-and/64990/
