A homoszexuálisokat támogató propaganda egyik hívószava, hogy Isten teremtette a homoszexuálisokat homoszexuálisnak, így a viselkedésük, a homoszexuális életforma elfogadható kell, hogy legyen, hiszen Isten nem ítélheti el őket. Ugyanezt a gondolatmenetet hangsúlyozta Ferenc pápa, mikor így szólt egy homoszexuális férfihoz: „Juan Carlos, te meleg vagy, de ez nem számít. Isten teremtett ilyennek; ő ilyennek szeret téged, és engem sem foglalkoztat a dolog; a pápa ilyennek szeret téged. Muszáj megbékélned azzal, aki vagy.”[1]

Azonban ez a kijelentés hibás. Isten nem „teremt” olyannak embereket, mely ellentétben áll azzal, amit kinyilatkoztatott az embernek azon állapotáról, amilyennek lennie kell. Nem az történik, hogy Isten először elítéli a bűnt, aztán bűnösnek teremt embereket majd hibáztatja őket a bűneikért. Nem azt látjuk, hogy elítéli a gyilkosságot, majd gyilkosokat teremt. Ugyanígy, a homoszexualitásról Isten kijelentette, hogy bűn (3Mózes 18:22, 20:13, Róma 1:26-27, 1Korinthus 6:9), így nem az történik, hogy Isten homoszexuálisnak teremt egyeseket, majd elítéli őket ezért.

3Mózes 18:22 „Férfival ne hálj úgy, ahogyan asszonnyal hálnak. Utálatosság az.”

3Mózes 20:13 „Ha valaki férfival hál úgy, ahogyan asszonnyal szoktak hálni, mivel utálatosságot követtek el mindketten, halállal lakoljanak, vérük rajtuk.”

1Korinthus 6:9-10 „Vagy nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Isten országát? Ne tévelyegjetek: sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem bujálkodók, sem homoszexuálisok, sem tolvajok, sem nyerészkedők, sem részegesek, sem rágalmazók, sem harácsolók nem fogják örökölni Isten országát.”[2]

Róma 1:26-28 „Ezért kiszolgáltatta őket Isten gyalázatos szenvedélyeiknek: mert asszonyaik felcserélték a természetes érintkezést a természetellenessel, ugyanúgy a férfiak is elhagyták a női nemmel való természetes érintkezést, és egymás iránt ébredt vágy bennük: férfiak férfiakkal fajtalankodnak, de el is veszik tévelygésük méltó büntetését önmagukban. És mivel nem méltatták Istent arra, hogy megtartsák ismeretükben, Isten kiszolgáltatta őket megbízhatatlan gondolkodásuknak, hogy azt tegyék, ami nem illik.”

Ha azonban a homoszexualitás kereszténységen belül való elfogadásáért küzdő egyén ezzel nem ért egyet, akkor mutassa fel, támassza alá az álláspontját a Bibliából. Ha valaki Isten vagy a kereszténység nevében szeretne szólni, de nem tudja az álláspontját igazolni a Bibliából, akkor az nem más, mint egy arrogáns, ostoba, aki csak azt kutatja, hogy hogyan igazolhatja Isten elleni lázadását. Engedjük, hogy Isten szóljon.

Sajnálatos módon az emberek a bűneiket részesítik előnyben a megszentelődésükkel szemben. Előbb élik ki testi vágyaikat és önző elvárásaikat, minthogy meghajoljanak Isten előtt. Megpróbálják Istent hozzáigazítani a személyes meggyőződésükhöz, majd ha ez nem sikerül, gúnyolni kezdik Őt, vagy azokat, akik kiállnak a bibliai igazságok mellett. Nem akarják alávetni magukat isten igéjének, csak igazolni szeretnék bűnös viselkedésüket. És ugyanígy tesznek azok is, akik azt állítják: Isten teremtette őket homoszexuálisnak. Kifogást keresnek bűneik alól.

A Biblia szerint Isten teremtette, ráadásul jónak, a maga hasonlatosságára, valóságos igazságban és szentségben teremtette Ádámot és Évát (1Mózes 1:31), de ők fellázadtak és bűnbe estek (1Mózes 3:1-6). Ennek a bűnesetnek a hatására eltorzult a természetük és az addigi „jó” bűnössé lett. Elbuktak és természetüknél fogva a harag gyermekei lettek (Efezus 2:3). Ennek a következménye az lett, hogy fogékonyak lettek a betegségekre, haldokolni kezdtek. A gyermekeik megörökölték bűnös természetüket és ezen bűnös természetük által manifesztálódtak olyan bűnök, mint a kapzsiság, önzőség, lázadás Isten ellen, hazugság, homoszexualitás, arrogancia, büszkeség stb. Tehát nem Isten az, aki ilyenné tette Ádám leszármazottait. Nem Isten „teremtette” az embereket homoszexuálisnak. A homoszexualitás oka ugyanaz, mint a pedofíliáé, gyilkos hajlamé, házasságtörésé, lopásé, hazugságé: az, hogy bűnben fogantunk és bűnben születünk, bűnös állapotban jövünk e világra.

De van jó hír is. Miután Pál közli a korinthusiakkal (1Kor6), hogy milyen bűnök azok, melyek kizárnak a mennyek országából, így fejezi be a szakaszt: „…ilyenek voltak közületek némelyek: DE megmosattatok…”-ha a homoszexualitás nem bűn, miért kell megmosattatni? „…megszentelődtetek…”-miért kell megszentelődni, ha ez nem szentségtelen cselekvés? „és meg is igazultatok az Úr Jézus Krisztus nevében és a mi Istenünk Lelke által.” És ez az, amit az evangélium tesz azokkal, akik meghallják az üzenetét annak, hogy hogyan szeretné Isten hogy éljünk, hogyan szeretné, ha megértenénk az evangélium üzenetét Jézus Krisztusról.

 

 

[1]Isten melegnek teremtett, de így szeret téged (INDEX, 2018. 05. 21.)

[2]A homoszexuálisok [ἀρσενοκοῖται] kifejezés melyet Pál itt használ olyannyira világos és tiszta, hogy a liberális teológusok részéről itt történik az egyik legtöbb erőfeszítés, hogy elhomályosítsák, tompítsák a kifejezés jelentését és összezavarják az embereket ezzel kapcsolatban. Pál két szót idéz a görög nyelvű Ószövetségből, a Septuagintából, melyek a korábban említett 3Mózes 20:13-ban találhatók ahol a homoszexualitást ítéli el Isten törvénye. Az egyik az ἄρσενος, ami férfit jelent, a másik a κοίτην, melyből a coitus, közösülés szavunk is származik. Olyan férfira utal Pál, aki egy másik férfival hál úgy, mint ahogyan egy férfi szokott egy nővel hálni. Ezzel az ószövetségi háttérrel nem lehet kétségünk a szó jelentése felől: arra utal, amit felnőtt férfi tesz másik felnőtt férfival egyágyban.

És ha figyelembe vesszük a kontextust, a 3Mózes 18 és 20-at, ahonnan Pál eredezteti a homoszexuális szót, az ἀρσενοκοῖται-t, akkor kétség sem férhet hozzá, hogy minden korabeli zsidó, kivétel nélkül úgy gondolt erre a kifejezésre, mint ami elítéli a homoszexuális kapcsolatot, mely Isten akarata ellen való. És ha ugyanazt a hermeneutikai megközelítést használjuk, mint amivel Jézus feltámadását, Istenségét, Fiúságát, a hit általi megigazulást, engesztelést magyarázzuk, ha következetesek vagyunk önmagunkkal és a szöveggel szemben és ugyanazzal a módszerrel vizsgáljuk az ἀρσενοκοῖται szót, mint ezeket, akkor kényszerít minket a szöveg, hogy felismerjük: Pál a homoszexualitásról beszél.