Vitaestek

2019 december 28-án Puzsér Róbert 'Hard Talk' című beszélgetéssorozatának keretében Jézus Krisztus személyéről, a megváltásról, üdvösségről, bűnbocsánatról és sok minden másról folytattunk baráti vitát a Mika Tivadar Mulató pincéjében.

Ha létezik Isten, hogy engedheti meg a gonosz létét? Hol rejtőzik? Miért nem mutatja meg magát? Ha nem létezik Isten, miért utal rá számos bizonyíték? Mi az a kalám, a finomhangoltság és a leibnizi érv, amivel létét akarják igazolni? Hogyan egyezteti össze a "tökéletesen jó" Isten létét a gonosz valóságával egy teológus? Mi egy ateista filozófus válasza a teista istenérvekre?

Vajon a bibliai keresztség kapcsán előforduló „háznép”-be beletartoznak-e a csecsemők? A keresztség a körülmetélkedés újszövetségi folytatása vagy valami más? Vajon a hívő szülők gyermekei is beletartoznak az Újszövetségbe?

Vajon létezik-e Isten, vagy pusztán az anyag és az energia az, ami mindig is volt, van és lesz? Milyen bizonyítékok szólnak Isten léte mellett és milyen bizonyítékok szólnak Isten léte ellen? Lehet-e egyáltalán bizonyítani a teizmust/kereszténységet vagy az ateizmust? Ezeket e kérdéseket vitatta meg dr. Orosz László fizikus, a BME egyetemi docense és Nagy Gergely, református teológus, lelkipásztor. Az est moderátora dr. Nagypál Szabolcs római katolikus teológus volt. A helyszínért és a videóért köszönet a Golgota Budapest-nek (www.golgotabudapest.hu)

Vajon miért tagadja a Korán Jézus kereszthalálát? Miért nem vallják Jézus kínhalálát a muszlimok, miért a keresztények? Mindkét vallás egyik alapköve többek közt a Jézus (Isa) halála körüli események értelmezése, így ezt a témát vitatták meg a felek Magyarország első moderált muszlim-keresztény hitvitája során.

Talán nincs még egy olyan vitatott pontja a keresztény teológiának, mint annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy hogyan születik valaki újjá (János 3:3). Van-e szabad akarata az embernek arra, hogy elfogadja/elutasítsa Isten felkínált üdvözítő kegyelmét? Tényleg megmásíthatatlanul elrendelte Isten már a világ teremtése előtt, hogy ki üdvözülhet és ki jut majd a pokolra? Mi a predestináció (eleve elrendelés)?

A tavalyi sikeren felbuzdulva idén újra megszervezésre került a MEKDSZ jóvoltából a Hit és tudomány kerekasztal-beszélgetés. A meghívott vendégek Orosz László (BME – fizikus), Farkas Attila Márton (FAM, kulturális antropológus, vallástörténész), Nagy Gergely (református lelkész, teológus), Pataki Béla (BME – villamosmérnök) voltak.

Valóban történelmi személy volt a názáreti Jézus, vagy ősi hagyományokból kialakult mitikus személy? Mennyire megbízható források az evangéliumi beszámolók, az Újszövetség többi iratai, valamint a Biblián kívüli források az ő életéről és tanításairól? Mik a bizonyítékok egyik és másik oldalon? Ezeket a kérdéseket vizsgálja és vitatja meg egy moderált vita keretében Nagy Gergely református lelkész, teológus és Waldmann Szabolcs, szerző, műfordító.

A beszélgetés címe: Hitek és tévhitek egymásról. Az alábbi kérdések egészen biztosan szóba kerülnek az este folyamán: - A katolikusok imádják Máriát? - Kálvin gyilkos volt? - Létezik az eleve elrendelés? - A reformáció tönkretette az Egyház egységét?

Mi a kereszténység lényege? Jézus, avagy a kereszténység az egyetlen út az üdvösséghez, vagy van más út is? Kicsoda Isten? Minden vallás ugyanabban az Istenben hisz csak más névvel? Mi a Biblia? Tévedhetetlen? Isten szava? A kollektív tudattalan legtökéletesebb leképeződése?

Üdvösség, kárhozat, Jézus (a Krisztus?), pokol, mennyország, Biblia, misztika, Kálvin, eleve elrendelés... Többek közt ezeket a kérdéseket vitatta meg Puzsér Róbert kritikus és Farkas Attila Márton valláskutató Nagy Gergely és Márkus Tamás András református teológusokkal szemben, 2018. április 6-án, 18:00-tól a MEÖT székházában.

A Magyar Alapítvány a Keresztény Civilizációért és a Post Tenebras Lux – Kálvinista Apologetikai Társaság közös szervezésében, egy hitvita-sorozat negyedik részeként, egy moderált hitvita alkalmával vizsgálja és vitatja meg Nagy Gergely református teológus és Szász Péter történész, római katolikus apologéta azokat a kérdéseket, hogy Hova kerül a megváltottak lelke a haláluk után? Létezik-e tisztítóhely és ha igen, mi az? Tényleg meg kell-e tisztulnia a purgatórium büntetésével azoknak, akik bár Krisztus megváltottai, de azelőtt haltak meg, hogy a bűnbánat méltó gyümölcseivel eleget tettek volna bűneikért és mulasztásaikért? Mit tanít erről a Római Katolikus Egyház, mit tanít a protestantizmus, mit tanít erről a Biblia?

Napjaink egyik legtöbbeket érintő, leginkább, de talán legkevésbé racionálisan, hitelesen, tisztelettudóan vitatott kérdése a vita témája. Ezért a reformáció 500. évfordulója teremthetett egy olyan közeget, ahol egy moderált vita keretében vitathatta meg Magyarországon először két ellentétes álláspontot képviselő fél a témát: hogyan viszonyulhatunk homoszexuálisként a kereszténységhez és keresztényként a homoszexualitáshoz? Alkalom lehetett ez arra, hogy ne az érzelmek, ne a szlogenek határozzák meg e kérdés megvitatását, körüljárását; ezek nélkül jussunk el a konklúziójáig annak a kérdésnek, hogy ’Mit tanít a Biblia erről a témáról és hogyan értelmezhetjük azt teológiailag megalapozottan?’

A reformáció 500. évfordulójához kapcsolódóan, egy hitvita-sorozat harmadik részeként, egy moderált hitvita alkalmával vizsgálja és vitatja meg Nagy Gergely református teológus és Szász Péter, római katolikus apologéta a protestánsokat és katolikusokat leginkább megosztó témát, mely mind a katolikusok (Szentírás és Szenthagyomány), mind a reformátusok (egyedül a Szentírás) identitásának egyik meghatározója. Mi a végső tekintély egy keresztény számára? Igaza van Rómának, mikor kijelenti, hogy a Szentírás és a Szenthagyomány, ahogyan a tévedhetetlen Tanítóhivatal értelmezi, a tévedhetetlen, isteni ihletettséggel bíró alapjai a hit- és erkölcs dolgainak az Egyházban? Esetleg a protestáns reformációnak volt igaza, melyeben újra hangsúlyozták, hogy egyedül a Szentírás (Sola Scriptura) a tévedhetetlen, isteni ihletettségű alapja a hitet és erkölcsöt meghatározó kérdéseknek Krisztus Egyházában?

A reformáció 500. évfordulóján szervezett protestáns-katolikus hitvitasorozat második részeként egy moderált vitaest alkalmával vizsgálja és vitatja meg a pápaság intézményét és annak „biblikus voltát” Nagy Gergely református teológus, lelkész és Szász Péter történész, római katolikus apologéta. A kérdések, melyekre választ keresünk a vita folyamán: -Valóban tanítja a Biblia Péter primátusát? (Máté 16:18-19, János 21:15-17) -Valóban saját földi helytartójának nevezte ki Krisztus Pétert és utódait? -Igaza van az I. Vatikáni Zsinatnak és mindig ugyanúgy értelmezték e szakaszokat Krisztus Egyházában? -Az igaz, bibliai tanítást követi a Római Katolikus Egyház vagy valóban „megemészti majd az Úr szájának lehelletével és megsemmisíti az ő megjelenésének feltűnésével.” (Ír hitvallás)?

A reformáció 500. évfordulójához kapcsolódóan, egy hitvita-sorozat első részeként, egy vitaest alkalmával vizsgálta és vitatta meg Nagy Gergely református teológus, lelkész és Szász Péter, római katolikus történész, apologéta az egyik legfontosabb témát, mely mind a katolikusok (Oltáriszentség), mind a reformátusok (Úrvacsora) identitásának egyik alapja. Mi a mise története? Valóban Krisztus testévé és vérévé válik a kenyér és a bor? Miért nevezik a szentmisét áldozatnak? Krisztussá válhat-e egy pap az Oltáriszentség alatt? Hogyan tekintettek a korai egyházatyák az “Eucharisztiára”? Lehet-e Krisztus Egyháza az, amely vallja/tagadja a transzszubsztanciációt (a kenyér és bor átlényegülését) és a mise áldozati jellegét?

2017. 02. 21-én Márkus Tamás András és Nagy Gergely, két református teológus-lelkipásztor az Evangelikál csoport szervezésében, egy nyílt, moderált vitaest alkalmával kereste a válaszokat arra, hogy valóban véget ért-e a csodás karizmák kora. Miért adatott a nyelveken szólás, prófétálás és a gyógyítások kegyelmi ajándéka az egyház részére? Valóban elmúltak az apostoli kor végével vagy tovább élnek napjainkban is?