Navigáció
  • Kezdőlap
  • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
    • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
    • Bizonyságtételek
  • Írások
    • Apologetika
    • Ateizmus
    • Istenérvek
    • Jézus feltámadása
    • Jézus történetisége
    • Teológia
    • Homoszexualitás
    • Egyéb
  • Videók
  • Aktuális esemény
  • Támogatás
  • Kapcsolat
  • Események
  • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
  • Kapcsolat
5K
0
483
Iratkozz fel
Kálvinista Apologetika

Mert észszerű a kereszténység

Kálvinista Apologetika
  • Kezdőlap
  • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
    • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
    • Bizonyságtételek
  • Írások
    • Apologetika
    • Ateizmus
    • Istenérvek
    • Jézus feltámadása
    • Jézus történetisége
    • Teológia
    • Homoszexualitás
    • Egyéb
  • Videók
  • Aktuális esemény
  • Támogatás
  • Kapcsolat
  • Apologetika
  • Teológia

Luther és Kálvin téves kozmológiája | Teológia és tudomány kapcsolata

  • Posted on 04/20/202004/20/2020
  • 10 perc
Total
8
Megosztás
8
0
0

Nemrég az Evangelikál Csoport honlapján megjelent egy alapos gyűjtés Márkus Tamás András részéről, melyben azt fejtegeti, hogy hogyan is gondolkodott Kálvin János és Luther Márton a teremtésről, Ádámról és Éváról, az özönvíz méretéről és egyéb olyan témákról, melyek a kereszténységen belül leginkább elválasztják a fiatal föld képviselőit a többi tábortól. Azonban úgy gondolom, Kálvin és Luther nézeteit hiba lenne olyan egyszerűséggel előadni, mint ahogyan Tamás tette, így szeretnék kísérletet tenni arra, hogy egy kicsit árnyaljam a képet a két reformátorral kapcsolatban és felvillantsak egy harmadik narratívát ebben a kérdésben, mely sem a tudománytól való teljes elszakadást, sem a feltétlen főhajtást nem engedi meg, viszont harmonikus egységet alkotva segíthet bennünket szintetizálni a Szentírást és a tudományos eredményeket.

Abban Márkus Tamásnak igaza van, hogy nem nevezhetjük a reformátorokat „tudomány előtti” embereknek, hiszen számos elképzeléssel találkozhatunk a világegyetemünkkel és az emberiséggel kapcsolatban már az ő koruk előtt is – és ighaz az is, hogy sok esetben  a reformátorok szembe mentek ezekkel az elképzelésekkel (Platon, Epikurosz, Lucretius stb.). Tamás kiemeli, hogy a reformátorok tisztában voltak azzal, hogy még a saját kortársaik is naivnak bélyegzik őket, ez mégsem „tántorította el őket attól, hogy a Szentírás szó szerinti és egyszerű olvasatához ragaszkodjanak.” Azonban úgy gondolom, hogy Luther és Kálvin egyéb, Szentírás és tudomány közt feszülő nézeteik miatt, illetve Kálvin tudományról alkotott nézetei miatt nem hagyatkozhatunk a reformátorokra ezekben a kérdésekben, vagy legalábbis hiba lenne őket alapul venni és tekintélyelvűen rájuk hivatkozni.

Azért is gondolom ezt így, mert 1. téves nézeteket hirdettek, melyeket ma már senki nem fogadna el, és a téves nézeteiktől eltérő értelmezéseket a Sátántól jövőnek titulálták, 2. Kálvin maga jelenti ki azt, hogy a tudomány, még ha profán és világi is, segíthet bennünket a Szentírás jobb megértésében.

Luther, Kálvin, a téves kozmológia és a sátáni megszállottság

Ma már tudjuk, hogy mind Luther, mind Kálvin elutasította a kopernikuszi világképet, melyet viszont ma már szinte senki nem kérdőjelez meg, és tették ezt azért, mert őszintén úgy gondolták, hogy a Biblia geocentrikus világképet tár elénk[1] (tehát a Földünk körül keringenek a Nap, a Hold és a csillagok).

Luther maga mondta az „új nézőpontról”, a kopernikuszi világképről:

„Szó volt egy mostanság támadt asztrológusról, aki bizonyítani próbálta, hogy nem az égbolt, vagyis a firmamentum, a nap és a hold mozognak és fordulnak, hanem csak a föld; mintha valaki kocsiban, avagy hajóban ülve haladna, s azt hinné, hogy nyugszik és egy helyben áll, s a mezők és a fák futnak mellette hátrafelé. – De hát mostanság az járja, hogy aki túl okkosnak hiszi magát, annak nincs ínyére, mit a többiek csinálnak; azt hiszi, hogy az a legjobb, amit ő talál ki, s ez a bolond a csillagászat egész tudományát kiforgatná, pedig a Szentírásból is kiderül, hogy Józsué nem a földet, hanem a napot állította meg.”[2]

Nincs kérdés tehát arról, összevetve ezt Luther egyéb, Genezisről szóló tanításaival, hogy a reformátor a geocentrikus világképet vallotta, sőt a Biblia alapján (!) meg volt győződve arról, hogy egy firmamentum helyezkedik el a Föld felett, melyre fel vannak függesztve az égitestek, és hogy őrültség tagadni azt, hogy szó szerint vizek lennének a földet körülvevő firmamentum felett.[3]

Vajon van-e olyan fiatal földes, hitvallásos evangelikál (akár a cikket jegyző Márkus Tamás András), aki úgy gondolná, hogy igaza volt Luthernek ebben? Úgy gondolom nincs – pedig Luther meg volt győződve arról, hogy a Szentírás a napnál is világosabban tanítja mindezt, néhány bolond csillagász pedig a feje tetejére akarja állítani a világot. Persze érthető a reformátor kifakadása, hiszen két lehetőség állt előtte, ha őszintén elhitte, hogy az írásértelmezése helyes: vagy a tudósok tévednek vagy a Szentírás. Azt viszont el sem tudta képzelni, hogy Isten igéje tévedjen, és emellett sajnos a saját magyarázatát is erre a szintre emelte, ezért a tudományos magyarázatot kellett elvetnie és nevetség tárgyává tennie. Pedig lett volna egy harmadik út: felismerni, hogy rosszul értelmezte az igét, és a kora tudósai segítenek ezt kiküszöbölni.

Kálvin is hasonlóképpen gondolkodott. Az egyik, korinthusi első levélről szóló prédikációjában figyelmeztetett azokkal szemben, akik azt állítják, hogy „a nap nem mozdul, és a föld az, ami mozog”[4], akik pedig mégis így gondolják, azok „sötét, össze-vissza fecsegő őrültek”, és „megszállta őket a Sátán”[5]. Kálvin tehát meg volt győződve a geocentrikus világkép helyességéről, bár az vitatható, hogy szentírási vagy tudományos alapon.[6]

Mindkét reformátor tévedett tehát, mikor ezeket a kozmológiai kijelentéseket tette, Luther ráadásul meg volt győződve arról, hogy a Szentírás világosan tanít egy olyan világképet, melyet ma már senki sem vall, illetve amelyet a történeti-kritikai módszer képviselői tulajdonítanak az ószövetségi ember világképének. Hiba lenne tehát feltétel és kritika nélkül követnünk a föld koráról, az özönvíz méretéről és egyéb kozmológiai és biológiai kérdésekről alkotott véleményüket és írásértelmezésüket. Illetve úgy gondolom, hogy hiba lenne tekintélyként kezelni őket – bár meg vagyok győződve arról, hogy mindketten, de legfőképpen Kálvin, az egyháztörténelem egyik, ha nem a legnagyobb teológiai óriása volt.

Ne essünk azonban abba a csapdába, amibe Luther sétált, és ne felejtsük el azt, hogy a Szentírás tévedhetetlen és nem a mi írásértelmezésünk – így pedig talán észrevehetjük azt is, hogy a konfliktus a Szentírás helyes értelmezése és a mi helytelen írásértelmezésünk közt feszül.[7]

Az írásértelmezés és a tudomány kapcsolata

Úgy gondolom továbbá, hogy hiba lenne, legalábbis Kálvin gondolataiból kiindulva, ha nem vennénk figyelembe – vagy legalábbis elvetnénk a teológián kívül, akár szekuláris emberek által művelt természettudományokat, illetve azok eredményeit. Sajnos, ahogyan Henri Blocher is írta, sok fiatal földes teljesen elveti a mainstream tudományt, és helyette egyfajta „alternatív valóságot”, illetve „alternatív tudományt” kreálnak maguknak, majd pedig miután a hívő- és nem hívő mainstream természettudósok egyaránt tarthatatlannak titulálják az „eredményeiket”, valamiféle keresztényellenes összeesküvést kiáltanak.

De tegyük fel a kérdést: vajon mit mondana a mai tudományos ismereteink fényében Luther vagy Kálvin? Kitartanának a geocentrikus és firmamentumos (Luther) értelmezésük mellett, vagy felülvizsgálnák a korábbi gondolataikat? Úgy gondolom, ez utóbbi történne – hiszen Kálvin egészen világosan értekezett a hit és a tudomány, illetve a szekuláris tudomány kapcsolatáról. Úgy hitte, hogy a tudomány és az értelem is Isten ajándéka az emberiség számára, és a nem-keresztények is ugyanúgy képesek tudományos igazságokat felfedezni, mint a keresztények. Sőt, Kálvin egyenesen odáig megy, hogy kimondja: csak azért elutasítani egyes tudományos eredményeket, mert nem-keresztények fedezték fel, vagy vallják azokat, tunyaság, restség, tétlenség. Álljanak itt tehát Kálvin gondolatai a témában:

„Látjuk ugyanis, hogy az emberi szellembe be van oltva, nem is tudom, miféle vágyódás az igazság felkutatására, amely után a legkevésbé sem törekedne, ha korábban nem ízlelte volna már meg. Van tehát az emberi értelemben valamennyi belátás, mert az embert természetes módon ragadja meg az igazság szeretete. Ennek hiánya jelzi, hogy a vadállatokban csak durva és esztelen érzék van.”[8]
„Amikor tehát a pogány szerzők írásait olvassuk, a belőlük sugárzó igazság csodálatos fénye arra emlékeztet, hogy az emberi elme épsége, bármennyire is megromlott és bármennyire is elfajult, még mindig Isten reá ruházott adományaival ékeskedik. Ha meggondoljuk, hogy az igazság egyedüli forrása Isten Lelke, akkor magát az igazságot nem fogjuk sem elvetni, sem megvetni, bárhol is tűnik fel, ha ugyan nem akarjuk megszomorítani Isten lelkét; mert nem lehet a Lélek ajándékát lebecsülni anélkül, hogy őt magát meg ne vetnénk és meg ne aláznánk.”[9]
„Mit szóljak a matematika tudományáról? Az egész oktalanok félrebeszélése volna? Bizony, csak a legnagyobb csodálattal olvashatjuk a régiek írásait ezekről a dolgokról; s azért csodáljuk, mert el kell ismernünk a kiválóságukat.”[10]
„Ha tehát ezek az emberek, akiket a Szentírás testi embereknek nevez, ennyire éles elméjűek és eszesek voltak az alacsonyabb rendű dolgok kutatásában, akkor tanuljuk meg példájukból, hogy Isten milyen sok jót meghagyott az emberi természetben, még azután is, hogy az igazi jótól megfosztotta.”[11]
„Mindeközben ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az isteni Lélek eme legkíválóbb ajándékait, amelyek az emberi nemzettség javára szolgálnak, csak azoknak osztogatja, akiknek akarja.”[12]
„Márpedig ha az Úr a pogányok írásaival és szolgálatával akar segítségünkre lenni a fizika, a dialektika, a matematika és a többi tudományágak területén, éljünk ezzel a segítséggel, nehogy Istennek ezeket a szabadon felkínált ajándékait megvetve, jogosan bűnhődjünk tétlenségünkért.”[13]
„A lényeg ez: az egész emberi nemzetségen látható, hogy természetünk sajátossága az ész, amely megkülönböztet minket az oktalan állatoktól, mint ahogyan az érzés megkülönbözteti őket az élettelen dolgoktól. Születnek ugyan ügyefogyottak, vagy gyengeelméjűek, de fogyatékuk nem homályosítja el isten általános kegyelmét, sőt, ilyet látva ismerjük fel, hogy mindazt, ami bennünk mégis megmaradt, méltán kell az isteni könyörülethez számítani.”[14]

Úgy gondolom tehát, hogy szembeállítani a világi tudományt a Szentírással, és azt a narratívát közvetíteni, hogy „bár a világ gúnyol, s nevet”, de mi mégis kitartunk a Biblia igazsága mellett, hamis dilemma. Van ugyanis egy harmadik út. Isten két kinyilatkoztatást adott az embernek: a Szentírást és a természetet. Egyik sem tévedhet, mivel mindkettő Istentől van; segíthetnek egymást jobban megérteni, de sem a Szentírás értelmezésünk, sem a tudományos eredményeink nem tévedhetetlenek. Éppen ezért alázattal tartsunk távolságot és igyekezzünk differenciáltan teológiát művelni ezekben a kérdésekben, fenntartva nemcsak mások, hanem magunk számára is a tévedés lehetőségét.

[1] Többek közt a Józsué 10:12-14 alapján
[2] Luther: Asztali beszélgetések, Helikon, pp 205
[3] Martin Luther, Luther’s Works. Vol 1. Lectures on Genesis, ed. Jaroslav Pelikan (St. Louis: Concordia Publishing House, 1958), pp 42, pp 30
[4] Herman Selderhuis, ed., The Calvin Handbook (Grand Rapids: Eerdmans, 2009), pp 452
[5] Young, Calvin and the Natural World, pp 47
[6] https://nemzeti.net/kopernikusz-a-biblia-ertelmezese-es-a-naprendszer-11572265.html
[7] Bővebben: https://www.ligonier.org/blog/luther-calvin-and-copernicus-reformed-approach-science-and-scripture/
[8] Institutio, 2014, pp 202
[9] I. m. pp 204
[10] I. m. pp 205
[11] I. m. pp 205
[12] I. m. pp 205
[13] I. m. pp 205
[14] I. m. pp 206

Ha tetszett a poszt és van rá lehetőséged, támogass bennünket Patreonon! 

Total
8
Megosztás
Like 8
Tweet 0
Pin it 0
Nagy Gergely

33 éves, református teológus, a Károli Gáspár Református Egyetem PhD hallgatója. Rendszeres résztvevője formális vitáknak, kerekasztal-beszélgetéseknek, illetve előadó (hit- és tudomány kapcsolata, ateizmus-agnoszticitmus-teizmus viszonya, vallásfilozófia stb.).

Ez is érdekelhet
Tovább a cikkre
  • Homoszexualitás
  • Teológia

Perintfalvi Rita teológusnő “tudományossága” | Szakmai cáfolatok

  • Posted on 02/10/202102/10/2021
  • admin
Tovább a cikkre
  • Teológia

Keresztény hitvallások

  • Posted on 07/10/201705/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Teológia

Mi történt valójában karácsonykor?

  • Posted on 12/21/201912/24/2020
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Teológia

Keresztény teológiai kifejezések

  • Posted on 01/05/201805/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Teológia

Megbízható-e történelmi szempontból az Újszövetség?

  • Posted on 03/28/201805/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Teológia

Teremtés és tudomány: a teremtés 6 napja és a világ kora

  • Posted on 03/11/201805/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Apologetika

Apologetika: mire jó az apologetika?

  • Posted on 12/26/201708/31/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Apologetika

Tud-e a mindenható Isten olyan követ teremteni, amit nem tud felemelni?

  • Posted on 09/11/2019
  • Nagy Gergely
Random
  • A brit tudósok nem kedvelik Richard Dawkins-t, derült ki a felmérésből, amiben nem is kérdeztek róla
    • Posted on 03/31/2022
    • 6 perc
Népszerű
    • Homoszexualitás

    Homoszexuális házasság az egyházban? | A progresszív teológia végzetes tévedése

    • Posted on 03/27/202103/27/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Ateizmus
    • Istenérvek

    Létezhet-e Isten, ha megengedi a szenvedést? :: A rosszból vett ateista érv

    • Posted on 06/06/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Ateizmus

    A kereszténység a nyugati civilizáció alapja :: Amikor a ‘gondolkodó ateisták’ nem gondolkodnak

    • Posted on 07/02/202107/02/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Ateizmus

    Az ‘ateizmus’ kifejezés jelentése

    • Posted on 04/27/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Apologetika
    • Egyéb

    20 TIPP a #racionális vitához és gondolkodáshoz

    • Posted on 06/12/202106/12/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
Twitter
avatar
Kálvinista Apologetika
@kalv_apol
4 Követi
37 Követők
Kedvenc #ateista érvem, ma olvastam: 1. Szuvasodnak a fogaink. 2. Tehát Isten nem létezik.
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
100%-ig biztos vagyok benne, hogy ha kitör majd a Harmadik Világháború, akkor annak egy kommentvita lesz az oka.
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
5 évet tanul a diplomájáért. 4 évet PhD-ért. Kutatni kezd. Évekig vizsgál egy problémát. Hipotézist állít, érve… https://t.co/VYIK9fHBzp
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
"[Isten létének kérdése kapcsán] ... az érvek és ellenérvek, a megszorítások és bővítések a végtelenségig halmozhat… https://t.co/NkqKYoXQue
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
Törekedj a másik álláspontjának tolerálására! Legalább vitaalapként el kell fogadni a másik álláspontját, mert enél… https://t.co/fwBCO6PqoU
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
Follow
Kövess minket!
Facebook 5K
YouTube 0
Instagram 483
Twitter 37
about
Támogass!
Célunk, hogy minél többekhez eljuttassuk a kereszténység intellektuális oldalát. Ha úgy érzed, Isten arra hív, hogy támogasd szolgálatunkat, akkor azt itt megteheted.
Tovább

IRATKOZZ FEL.

Iratkozz fel, hogy értesülj a legfrisseb eseményeinkről

Kövess minket
  • Email
  • Facebook
  • Instagram
  • Twitter
  • YouTube
Random
  • A test-lélek probléma :: dualizmus vs fizikalizmus
    • 32 perc
  • Miben hisznek a filozófusok? :: Felmérés
    • 3 perc
  • Kizárólag a tudomány képes választ adni az univerzum eredetére? :: Tudomány, filozófia, kozmosz
    • 16 perc
  • Homoszexuális házasság az egyházban? | A progresszív teológia végzetes tévedése
    • 15 perc
Címkék
abortusz (4) apologetika (19) ateizmus (35) Biblia (8) egyéb (9) evolúció (1) filmajánló (2) filozófia (7) homosze (1) homoszexualitás (16) interjú (2) istenérv (9) istenérvek (3) Iszlám (10) Jehova tanúi (5) Jézus feltámadása (2) Jézus történetisége (10) karizmák (1) Korán (3) kritikus gondolkodás (1) kánon (2) könyv (3) Könyvajánló (1) mariológia (7) mise (4) Plantinga (2) pápaság (2) R9:20 (3) racionalitás (1) római katolicizmus (40) sola Scriptura (2) szkepticizmus (1) teológia (14) teremtés (1) tudomány (2) tévtanítók (2) univerzum (1) videó (15) vitaest (27) érveléstechnika (1)
Keresés
Naptár
2023. március
h K s c p s v
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
« Már    

Input your search keywords and press Enter.