Navigáció
  • Kezdőlap
  • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
    • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
    • Bizonyságtételek
  • Írások
    • Apologetika
    • Ateizmus
    • Istenérvek
    • Jézus feltámadása
    • Jézus történetisége
    • Teológia
    • Homoszexualitás
    • Egyéb
  • Videók
  • Aktuális esemény
  • Támogatás
  • Kapcsolat
  • Események
  • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
  • Kapcsolat
5K
0
483
Iratkozz fel
Kálvinista Apologetika

Mert észszerű a kereszténység

Kálvinista Apologetika
  • Kezdőlap
  • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
    • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
    • Bizonyságtételek
  • Írások
    • Apologetika
    • Ateizmus
    • Istenérvek
    • Jézus feltámadása
    • Jézus történetisége
    • Teológia
    • Homoszexualitás
    • Egyéb
  • Videók
  • Aktuális esemény
  • Támogatás
  • Kapcsolat
  • Istenérvek

Evolúciós érv a naturalizmussal szemben | Hogyan cáfolja az evolúció az ateizmust?

  • Posted on 05/22/202005/22/2020
  • 10 perc
Total
16
Megosztás
16
0
0

Mi lenne, ha elkezdenénk kételkedni abban, hogy a meggyőződéseink igazak? Vajon van-e olyan ok, ami miatt jó okunk lenne kételkedni minden egyes gondolatunk igaz voltában? Vajon az, ahogyan a világra tekintünk, a meggyőződéseink biztosan olyan szilárd alapokon állnak, mint ahogyan eddig gondoltuk? Vajon biztosan minden rendben, és nincs semmi ellentmondás abban, amit hiszünk?

Alvin Plantinga szerint, ha a naturalizmus igaz – tehát csak az anyagi világunk létezik, mi pedig csak random genetikai mutációk termékei vagyunk – akkor nincs okunk azt gondolni, hogy a meggyőződéseink, vagy filozófiai nyelven „hiteink” megbízhatóak és igazak. És így azt sincs okunk feltételezni, hogy maga a naturalizmus igaz lenne – így a naturalizmus, az ateisták egyik legjelentősebb világnézete önmagát cáfolja meg. De mielőtt megnéznénk, hogy miért, néhány fogalmat tisztáznunk kell, ezek a későbbiekben gyakran elő fognak fordulni.

Naturalizmus – Naturalizmusnak nevezünk minden olyan filozófiai irányzatot, amely szerint a természetes világunkban nincsen szerepe semmilyen természetfeletti dolognak.
Hit – másszóval meggyőződés
Defeater – egy hit, amely aláássa egy másik hit bizonyosságát vagy igazoltságát. Például ránézel a faliórára és azt látod, hogy 3:30-et mutat, kint pedig süt a nap. Kialakul benned az a hit, hogy „délután fél 4 van”. De ezek után valaki felhívja a figyelmed, hogy tegnap 3:30-kor lemerült az óra eleme, és azóta sem lett kicserélve. Ebben az esetben az a hit, hogy az óra megállt, egy defeater az eredeti meggyőződésed számára. Ezért az óráról kapott új információ fényében fogalmad sem lehet arról, hogy 3:30 van-e, vagy sem. Lehet, hiszen a törött óra is napjában kétszer pontos időt mutat, de annak a valószínűsége, hogy az óra a tényleges időt mutatja, nagyon alacsony.
Megbízható kognitív képességek – Szinte kivétel nélkül abban a tudatban élünk, hogy az érzékeink megbízhatóak. Ha látunk egy laptopot magunk előtt, és kialakítjuk azt a hitünket, hogy „ez egy laptop”, akkor általában azt feltételezzük, hogy ez a hitünk igaz. Sőt, azt is feltételezzük, hogy az a folyamat, ami ehhez a hithez vezetett (a látásunk, összeköttetésben az agyunkkal), megbízható.

De vajon jó okunk van-e azt gondolni, hogy ezek a kognitív képességeink igaz, megbízható hiteket produkálnak akkor, ha csak az anyagi világ létezik? Alvin Plantinga szerint nem, íme az evaolúciós érv a naturalizmussal szemben:

  1. Kiinduló feltételezés: tegyük fel, hogy a naturalizmus igaz.
  2. Ha a naturalizmus igaz, akkor az irányítatlan evolúció szintén igaz.
  3. Ha az irányítatlan evolúció igaz, akkor annak a valószínűsége, hogy a hit-alkotó kognitív képességeink megbízhatóak vagy nagyon alacsony, vagy ismeretlen mértékű. Tehát ha a naturalizmus igaz, akkor annak a valószínűsége, hogy a kognitív képességeink igazak alacsony vagy meghatározhatatlan.
  4. Ha a 3. premissza igaz, akkor minden hitem számára létezik egy defeater (mivel minden hitem a hit-alkotó kognitív képességeim hatásának eredménye, és észszerűtlen valamiben hinni akkor, ha annak az esélye, hogy az a hit megbízható módon alakult ki vagy alacsony vagy meghatározhatatlan).
  5. Ezért, a naturalizmusba vetett hitem számára is rendelkezem egy defeaterrel (hiszen minden hitem számára rendelkezem defeaterrel, és a naturalizmus is egy ezek közül a hitek közül).

Hogy jobban megértsük ezt, képzeljük el azt, hogy egy számunkra ismeretlen embert azzal vádolnak meg, hogy hazug. Ebben az esetben semmi értelme nem lenne annak, hogy megkérdezzük a hazugsággal vádolt embert arról, hogy tényleg hazug-e. Semmit nem használhatunk fel abból, amit a megvádolt ember mond bizonyítékul egyik irányban sem, hiszen a vád defeaterként szolgál mindennel kapcsolatban, amit az emberünk kijelent.

Azok, akik szerint csak az anyagi világ létezik, hasonló helyzetben vannak. Megkérdőjeleződnek a kognitív képességeik, mert azok pusztán egy irányítatlan univerzum véletlenszerű termékei. És ebben az esetben semmi értelme nincs ezeken a kognitív képességeinken keresztül megválaszolni azt a kérdést, hogy „igaz-e a naturalizmus”? Hiszen egy ilyen kérdést ugyanazok a kognitív képességeink alakítanak ki, amikről feltételezzük, hogy lehetséges, hogy megbízhatatlanok. Azok, akik szerint tehát csak a fizikai valóság létezik, a teljes szkepticizmus által megbénított állapotba kerülnek úgy, hogy nem képesek semmit meggyőződéssel elfogadni (még a naturalizmust sem).

Az érv magyarázata

Az első premissza egy kiinduló feltételezés, amit minden naturalista elfogad. A második premissza pedig elképzelhetetlenül nagy valószínűséggel igaz.

A 3. premissza szerint, ha a naturalizmus igaz, akkor annak a valószínűsége, hogy a kognitív képességeink igazak alacsony vagy meghatározhatatlan. És itt kezd érdekessé válni a helyzet.

Honnan lehetünk biztosak abban, hogy az, amit megtapasztalunk igaz, és nem csak illúzió? Honnan tudjuk, hogy az ismereteink helyesek és nem csak egy agy vagyunk egy tartályban, amit egy gonosz tudós stimulál? 

A naturalista világkép szerint mi pusztán a vak és irányítatlan evolúció természetes szelekción átment termékei vagyunk, akiknek a célja pusztán a túlélés és a szaporodás. Ezt hívjuk evolúciós naturalizmusnak. Ha pedig így van, akkor az emberi agy sem kivétel ez alól: egy evolúciós eszköz, aminek a szerepe pusztán az, hogy segítsen bennünket a túlélésben. Tehát ha az evolúciós naturalizmus igaz, akkor minden, amit teszünk, és minden, amit az agyunk tesz, pusztán a túlélést szolgálja. Ebbe beletartozik minden cselekedetünk, minden gondolatunk és minden hitünk (meggyőződésünk), ami az agyunkban születik.

Ha pedig minden meggyőződésünk pusztán az agyunk terméke a túlélés érdekében, akkor ebbe az evolúciós naturalizmust képviselők szerint beletartozik az istenhitünk is. Az emberek hite evolúciós szempontból pusztán a túlélés egyik eszköze, nem pedig igaz meggyőződés.

Azonban, ha ez így van, akkor ez nem csak az istenhitre, hanem a naturalizmusra is igaz. Ha valaki azt gondolja, hogy a naturalizmus igaz, akkor azt is el kell fogadnia, hogy azért gondolja azt, hogy a naturalizmus igaz, mert az agya szerint ez a meggyőződése evolúciós szempontból elősegíti a túlélését – nem pedig azért, mert a naturalizmus igaz meggyőződés.

Tehát ha valaki azt gondolja, hogy a naturalizmus igaz, akkor azt is el kell fogadnia, hogy ő kizárólag az evolúció egyik terméke. Márpedig ha ezt elfogadja, akkor azt is el kell fogadnia, hogy a meggyőződései evolúciós szempontból pusztán a túlélését szolgálják. Ebbe a meggyőződésébe beletartozik az a hite is, hogy a naturalizmus igaz. És a kör bezárul.

Maga Charles Darwin is ezzel a kétellyel küzdött:

„Újra és újra felmerül bennem a szörnyű kétely: vajon az alsóbbrendű állatok elméjéből kifejlődött emberi ész hiteinek van-e bármilyen értékük vagy egyáltalában megbízhatóak-e”

Persze azt gondolnánk, hogy evolúciós szempontból annak az élőlénynek lenne a legnagyobb esélye a túlélésre, ami megbízható kognitív képességekkel rendelkezik, tehát a legtöbb meggyőződése igaz. Éppen ezért pedig az evolúció olyan képességeket fejlesztett ki bennünk, melyek az igazság megismerésére vannak tervezve.

Azonban az a gondolat, ami szerint az evolúció az igazságot ismerő organizmusoknak biztosít előnyt, több problémát is felvet.

Először is az, ami evolúciós szempontból „hasznos” a túlélésünk kapcsán, nem feltétlenül „igaz”. Lehet valami „hasznos” úgy, hogy nem „igaz” – és mégis segíti a fennmaradásunkat.

Ilyen, evolúciós szempontból hasznos, de nem igaz meggyőződésünk az, hogy a színek léteznek. A természetben ugyanis nem találunk színeket, a tárgyak mindössze különböző hullámhosszon verik vissza a fényt, amit az agyunk alakít át színérzetté. Tehát például a fa levelei ősszel nem azért vörösek, mert vörös színt sugároznak, hanem azért, mert elnyeli az (ember számára) látható fénytartomány minden frekvenciáját, kivéve a piros érzetet keltő frekvenciákat. Egy tárgy színének észlelése tehát szubjektív élmény, nem pedig a tárgy fizikai tulajdonsága.

A színek tehát pusztán „hasznos” modellek, amik kizárólag az agyunkban léteznek, a természetben viszont nem. És ha az agyunk ezt teszi a színekkel – tehát egy hasznos, de nem igaz modellt alakít ki az evolúció során – akkor miért ne tehetné ugyanezt a meggyőződéseinkkel? Az ismereteinknek vagy meggyőződéseinknek nem kell feltétlenül „igaznak” lenniük, elég ha hasznos modellek, amik úgy fejlődtek ki, hogy pusztán azt higgyük róluk, hogy igazak, de valójában nem azok, pusztán a túlélésünket segítik.

Ha tehát a naturalizmus igaz, akkor a meggyőződéseink, az ismereteink, hiteink a túlélést segítik, tehát a naturalizmus igaz voltáról való meggyőződés nem annak ténylegesen „igaz” volta miatt alakult ki bennünk, hanem a túlélésünk miatt.

Sam Harris neurológus és filozófus szerint ha az evolúció és a naturalizmus egyszerre igaz, nincs okunk azt gondolni, hogy az „igazság” megismerhető számunkra.

„A logikai, matematikai és fizikai intuícióinkat a természetes szelekció nem az igazság nyomonkövetésére tervezte.” 

Erre jutottak 2010-ben a Kaliforniai Egyetem kognitív tudományokkal foglalkozó kutatói is. Tanulmányukban azt vizsgálták, hogy milyen kapcsolat van az élőlények észleléseinek igazságtartalma és azok evolúciós előnyössége között. Evolúciós játékelméleti szimulációkkal modellezték a természetes kiválasztódás menetét, és arra jutottak, hogy

„az igazságnak megfelelő észleléseket kihalásra juttathatják egyes, az igazságot nem tükröző stratégiák, amelyek a hasznosságra vannak hangolva, nem pedig az objektív valóságra.”

Alvin Plantinga szerint az igaz hitek vagy igaz meggyőződések nem szükségszerűen hatékonyak az élőlények energiafelhasználásának szempontjából, ez pedig azt eredményezi, hogy az organizmusok egyszerűbb modelleket keresnek. Erre példa az előbb említett színészlelésünk. Evolúciós szempontból többletenergiát jelentene a hullámok más irányú feldolgozása, ezért ez az egyszerűbb, színészlelő modell fejlődött ki bennünk. Sőt, Plantinga szerint az, hogy egy organizmus igaz meggyőződésekkel bír, hátrányos lehet az adott élőlény számára, mert egy ilyen meggyőződés megnövekedett információ-feldolgozással járna, szemben az egyszerűsített „hasznos” modellekkel. Maradva a színészlelés példájánál: sokkal egyszerűbb megérteni a színeket, mint azok nélkül a különböző hullámhosszokban gondolkozni.

A lebutított információ-hordozók tehát hatékonyabbak lehetnek, mivel kevesebb információ-feldolgozással jár a megértésük. Gondoljatok weboldalakra, szemben a CSS kódokkal: melyiket könnyebb az emberi elmének megtanulni, és melyikhez könnyebb alkalmazkodni? Éppen így a meggyőződéseink és hiteink lehetnek pusztán lebutított információ-hordozók, melyek a túlélést segítik, és nem az igazságot, a világ valóságát tükrözik.

 Tehát mivel a naturalizmusból az következik, hogy valószínűtlen az, hogy a legtöbb hitünk igaz hit legyen, a naturalizmust képviselőknek, és így az ateisták jórészének nincs jó oka elfogadni azt, hogy csak az anyagi világ létezik. Röviden: a naturalizmus önmagát cáfolja, és így észszerűtlen benne hinni.

Helyette elfogadhatunk más olyan világnézetet, ami nem cáfolja önmagát – ilyen például a teizmus.

Ha tetszett a poszt és van rá lehetőséged, támogass bennünket Patreonon! 

Total
16
Megosztás
Like 16
Tweet 0
Pin it 0
Nagy Gergely

33 éves, református teológus, a Károli Gáspár Református Egyetem PhD hallgatója. Rendszeres résztvevője formális vitáknak, kerekasztal-beszélgetéseknek, illetve előadó (hit- és tudomány kapcsolata, ateizmus-agnoszticitmus-teizmus viszonya, vallásfilozófia stb.).

Ez is érdekelhet
Tovább a cikkre
  • Istenérvek

A [kalám] kozmológiai istenérv

  • Posted on 01/20/201906/05/2020
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Ateizmus
  • Istenérvek

Nincs bizonyíték Isten létezésére?

  • Posted on 01/12/201905/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Istenérvek

A [leibnizi] kozmológiai istenérv

  • Posted on 04/13/201908/13/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Ateizmus
  • Istenérvek

[ONLINE VITA] Létezik-e Isten?

  • Posted on 03/26/201905/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Istenérvek

Az [objektív moralitás], mint axiológiai istenérv

  • Posted on 04/25/201907/05/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Istenérvek

A [finomhangoltságból] fakadó istenérv

  • Posted on 05/03/201907/30/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Apologetika
  • Istenérvek

Miért nem működnek az [isten]érveink?

  • Posted on 04/26/201905/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Istenérvek

A [modális] ontológiai istenérv | Alvin Plantinga

  • Posted on 11/15/202001/03/2021
  • Nagy Gergely
Random
  • A brit tudósok nem kedvelik Richard Dawkins-t, derült ki a felmérésből, amiben nem is kérdeztek róla
    • Posted on 03/31/2022
    • 6 perc
Népszerű
    • Ateizmus
    • Istenérvek

    Létezhet-e Isten, ha megengedi a szenvedést? :: A rosszból vett ateista érv

    • Posted on 06/06/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Ateizmus

    A kereszténység a nyugati civilizáció alapja :: Amikor a ‘gondolkodó ateisták’ nem gondolkodnak

    • Posted on 07/02/202107/02/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Ateizmus

    Az ‘ateizmus’ kifejezés jelentése

    • Posted on 04/27/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Apologetika
    • Egyéb

    20 TIPP a #racionális vitához és gondolkodáshoz

    • Posted on 06/12/202106/12/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Filozófia

    Mitől lesznek jók az érveink?

    • Posted on 07/14/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
Twitter
avatar
Kálvinista Apologetika
@kalv_apol
4 Követi
37 Követők
Kedvenc #ateista érvem, ma olvastam: 1. Szuvasodnak a fogaink. 2. Tehát Isten nem létezik.
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
100%-ig biztos vagyok benne, hogy ha kitör majd a Harmadik Világháború, akkor annak egy kommentvita lesz az oka.
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
5 évet tanul a diplomájáért. 4 évet PhD-ért. Kutatni kezd. Évekig vizsgál egy problémát. Hipotézist állít, érve… https://t.co/VYIK9fHBzp
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
"[Isten létének kérdése kapcsán] ... az érvek és ellenérvek, a megszorítások és bővítések a végtelenségig halmozhat… https://t.co/NkqKYoXQue
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
Törekedj a másik álláspontjának tolerálására! Legalább vitaalapként el kell fogadni a másik álláspontját, mert enél… https://t.co/fwBCO6PqoU
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
Follow
Kövess minket!
Facebook 5K
YouTube 0
Instagram 483
Twitter 37
about
Támogass!
Célunk, hogy minél többekhez eljuttassuk a kereszténység intellektuális oldalát. Ha úgy érzed, Isten arra hív, hogy támogasd szolgálatunkat, akkor azt itt megteheted.
Tovább

IRATKOZZ FEL.

Iratkozz fel, hogy értesülj a legfrisseb eseményeinkről

Kövess minket
  • Email
  • Facebook
  • Instagram
  • Twitter
  • YouTube
Random
  • A brit tudósok nem kedvelik Richard Dawkins-t, derült ki a felmérésből, amiben nem is kérdeztek róla
    • 6 perc
  • Létezhet-e Isten, ha megengedi a szenvedést? :: A rosszból vett ateista érv
    • 36 perc
  • 20 TIPP a #racionális vitához és gondolkodáshoz
    • 6 perc
  • Mitől lesznek jók az érveink?
    • 9 perc
Címkék
abortusz (4) apologetika (19) ateizmus (35) Biblia (8) egyéb (9) evolúció (1) filmajánló (2) filozófia (7) homosze (1) homoszexualitás (16) interjú (2) istenérv (9) istenérvek (3) Iszlám (10) Jehova tanúi (5) Jézus feltámadása (2) Jézus történetisége (10) karizmák (1) Korán (3) kritikus gondolkodás (1) kánon (2) könyv (3) Könyvajánló (1) mariológia (7) mise (4) Plantinga (2) pápaság (2) R9:20 (3) racionalitás (1) római katolicizmus (40) sola Scriptura (2) szkepticizmus (1) teológia (14) teremtés (1) tudomány (2) tévtanítók (2) univerzum (1) videó (15) vitaest (27) érveléstechnika (1)
Keresés
Naptár
2023. március
h K s c p s v
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
« Már    

Input your search keywords and press Enter.