Egy nemrég készült felmérés során brit tudósok külön kiemelték Richard Dawkins nevét, ráadásul negatívan véleményezték. Egyesek azzal érveltek, hogy hamisan közvetíti a tudományt, és félrevezeti az embereket.
A brit biológus bírálata – annak ellenére, hogy a válaszadóktól vele kapcsolatban nem kérdeztek semmit – többszörösen felmerült egy újonnan készült felmérésben, amely a közvélemény tudományos felfogását vizsgálta, illetve azt, hogy a tudósok milyen módon vannak reprezentálva a médiában.
A tanulmány részeként a kutatók nyolc ország több mint 20 000 tudósa körében végeztek felmérést. Az Egyesült Királyságban 1581 véletlenszerűen kiválasztott tudóst kérdeztek meg, majd ezek közül 137-tel részletes interjút készítettek, hogy kikérjék pontos véleményüket.
Noha Dawkins nem volt egyik interjú része sem, és a kutatók sem kérdezték felőle, a 137 tudós közül 48 ettől függetlenül megemlítette őt. A texasi Rice Egyetem tanulmánya szerint a 48 rá hivatkozó tudós 80%-ban úgy gondolta, hogy Dawkins nyilvános beszédeiben és könyveiben hamisan reprezentálja mind a tudományt mind a tudósokat.
Más tudósok kiálltak az evolúcióbiológus mellett, és a fennmaradó 20% jó fényben tüntette fel őt. Az egyikük azt állította, hogy Dawkins “meglehetősen fontos helyet foglal el a társadalomban”, mert bírálja a kreacionizmus és az intelligens tervezés elméletét. A tanulmányt a Templeton Alapítvány finanszírozta, amely mindig is ellenezte Dawkins munkáját.
A felmérés interjúalanyai egy része vallásos volt, így ők, ahogy várható volt, szembeszálltak Dawkins gyakran erőteljesen vallásellenes felszólalásaival. Mellettük viszont az egyáltalán nem vallásos tudósok is azt állították, hogy Dawkins munkája hajlamos túlbecsülni azt, hogy hol vannak azok a határok, ahol a tudomány még illetékes és ahol már nem az.
A leggyakoribb kritika az volt, hogy Dawkins túl erősen ellenzi a vallást. Egy nem vallásos biológia professzor Dawkinst “fundamentalista ateistának” nevezte. “Kénytelennek érzi magát, hogy azokat a bizonyítékokat messze erősebbnek mutassa, amiket más tudósok pusztán „lehetséges” bizonyítékoknak tartanának. (…) Azt akarom, hogy a (diákok) kifejlesszék a (tudományt) saját életükben. És úgy gondolom szükséges megérteni, hogy a tudomány közvetlenül mivel is foglalkozik.”
Egy másik tudós “tulajdonképpeni keresztes hadjárat”-nak minősítette Dawkins munkásságát, és azt mondta, hogy bár igaza van, eredményeit “szándékosan a vallásos emberek elidegenítésére tervezte”.
Egy nem vallásos fizikus azt mondta, hogy Dawkins “túlságosan erősen tagadja a vallást” – adta hírül a Rice Egyetem.
Dawkins támogatói azt mondták, érthető, ha egyesek frusztrálónak találják stílusát.
“Nem is volt olyan régen, hogy a tudósok elítélték Carl Sagan tudomány-népszerűsítését, és még ma is vannak olyanok, akik vitatják Neil deGrasse Tyson-t, Bill Nye-t és másokat…” mondta Paul Fidalgo, a Kutatóközpont szóvivője, akinek a szervezete a Dawkins Foundation for Reason & Science szervezettel való egyesülésének folyamatában van. „Tehát semmiképpen sem lélegzetelállító, hogy a 137-ből kevesebb mint 40 tudós – akik egy több mint 20 000 fős csoportból származnak – talán nem rajong Prof. Dawkins sajátos megközelítéséért a tudományos kommunikáció terén. A tereppel ez együtt jár.”
Dawkinst korábban is nyilvánosan kritizálták kollégái. 2014-ben a harvardi professzor, EO Wilson azt mondta, hogy Dawkins egyáltalán nem tudós, ehelyett „újságírónak” nevezte, és arra utalt, hogy egyik munkáját sem önállóan készítette el.
“Nincs vita köztem és Richard Dawkins között, és nem is volt soha, mert ő újságíró, és az újságírók olyan emberek, akik beszámolnak arról, amit a tudósok találtak, és a vitáimról, amelyeket a valódi, kutató tudósokkal folytattam.” – mondta Wilson a Newsnight-on adott interjúja során.
Dawkins nem sokkal ezután Twitteren közölte, hogy igazából végzett teljesen új és önálló kutatásokat, a vita pedig egy konkrét nézeteltérés eredménye volt.
“Nagyra becsülöm EO Wilson-t és hatalmas hozzájárulását a rovartanhoz, ökológiához, biogeográfiához, természetvédelemhez stb. Csak téved a rokonok kiválasztásával kapcsolatban“ – írta Dawkins a Twitteren. “Bárki, aki azt hiszi, hogy újságíró vagyok, aki csak beszámol más tudósok véleményéről, bátorítom, hogy olvassa el a “Kiterjesztett fenotípust” – írta egy későbbi tweetben, utalva “Az önző gén” című könyvének folytatására.
Sok vitához vezettek Dawkins Twitter-bejegyzései. Guardian tavalyi cikke arról számolt be, hogy néhány Dawkinshoz közel álló ember aggódott amiatt, hogy online kirohanásai tönkreteszik hírnevét.
