Az ‘ateizmus’ kifejezés jelentése

Mi az az ateizmus? Sajnos számos internetes fórumon és népszerűsítő irodalomban szinte kizárólag olyan ateista értelmezéssel találkozunk, mely szerint hogy az ateizmus pusztán „a hit hiánya” és nem állít semmit. A probléma számunkra az, hogy ha az ateizmus tényleg pusztán a hit hiánya, akkor nincsenek pozitív állításai, így pedig nincs tétel, amit védeni kell, és nincs bizonyítási teher, illetve bizonyítási kényszer az ateistákon, hiszen ebben az esetben nem állítják, hogy „Isten nem létezik”, sem azt, hogy „valószínűleg nem létezik”, pusztán annyit mondanak, hogy hiányzik belőlük az Istenbe vetett hit, esetleg azt, hogy nem győzték meg őket az Isten léte mellett felhozott bizonyítékok. De valóban így van ez? Mi is pontosan az ateizmus jelentése?

Ha szakmailag közelebbről megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy az ateisták körében népszerű meghatározás nem állja meg a helyét, legalábbis, ha az ateizmust úgy akarjuk definiálni, mint ami „igaz” világnézet lehet.

A következőkben 2 lépést olvashattok, amin keresztül tisztázni szeretném azt a kérdést, hogy az ateizmus valóban pusztán a hit hiánya-e. Először megvizsgálom az egyes szótárak által adott meghatározásokat, majd ezek után az akadémiai irodalom 5 legjobb enciklopédiáját, illetve szótárát.

A szótárak

Miért fontosak a szótárak? Azért, mert ha azt szeretnénk tudni, hogy hogyan használunk/értünk egy kifejezést, a szótárak lesznek a megfelelő eszközeink, nem facebook kommentek, blogposztok vagy Richard Dawkins könyvei. A szótárak ugyanis olyan eszközök, amik segítenek abban, hogy lássuk, hogy egy bizonyos kifejezést jelenleg hogyan használ és ért a legtöbb ember.

8 angol nyelvű és 2 magyar nyelvű, interneten is megtalálható szótárat vizsgáltam meg az ateizmus definíciója kapcsán, ezeknek a linkjei megtalálhatók a leírásban. Mivel online megbízhatatlan, illetve szakmaiatlan szótárak is könnyen fellelhetők, igyekeztem a szakmailag legmegbízhatóbb, interneten elérhető szótárakat kiválasztani. A 8 angol és 2 magyar nyelvű, tehát összesen 10 szótárt vizsgálva az alábbi eredményt kaphatjuk:

Mind a 8 angol szótár megemlíti, hogy az ateizmus az Isten(ek), illetve természetfeletti erők nemlétébe vetett hit.

A 2 magyar nyelvű szótár az ateizmust az Isten(ek), illetve a természetfeletti erők nemlétéről vallott hitként (meggyőződésként), illetve azok létének tagadásaként írja le, nincs szó a „hit hiányáról”.

A 10 szótárból mindössze 1, az angol Merriam-Webster definiálja az ateizmust úgy, mint ami „a hit hiánya”, de ezt is több más definíció mellett adja meg. Ráadásul a Merriam-Webster szótár a „hit hiánya” mellett azonnal megadja az ateizmust azon definícióját is, miszerint az „erős hitetlenség Isten vagy istenek létével kapcsolatban”.

A kérdés azonban az, hogy ki dönti el azt, hogy hogyan definiáljuk magát az ateizmust? Az előbb említett szótárak ugyanis deskriptívek és nem preskriptívek. Tehát nem arra használjuk őket, hogy megmondjuk, milyen értelemben kell bizonyos kifejezéseket használni, hanem egyszerűen rögzítik azt, hogy hogyan használja a nyelv ezeket a kifejezéseket. Ezért fordulhat elő például az, hogy idővel egy adott szótár bővíti vagy esetleg módosítja egy kifejezéshez fűzött értelmezését. Gondoljunk csak arra, hogy az 50 évvel ezelőtti szótárak a „felhő” kifejezés kapcsán még csak az égen látható természeti jelenséget említették, ma pedig már az informatikában használt értelmét is hozzák.

Tehát ahogyan változik a nyelv úgy változnak a szótárak. De mit jelent ez az ateizmus definíciója kapcsán? Az, hogy 10-ből mindössze 1 szótár értelmezi az ateizmust a „hit hiányaként”, azt is több, más definíció mellett, azt mutatja, hogy az emberek elsöprő többsége nem úgy használja az ateizmus kifejezést, mint ami a hit hiánya, hanem úgy, mint az Isten, vagy istenek nemlétébe vetett hit, vagy azok létének tagadása.

Persze ez nem azt jelenti, hogy ezek a szótárak cáfolják azt, hogy az ateizmust a „hit hiányaként” is lehetne használni, hiszen ezek a szótárak csak azt igazolják, hogy a mi korunkban hogyan használja a legtöbb ember ezt a kifejezést.

A másik megemlítendő probléma az, hogy bár a szótárak deskriptív, tehát leíró módon definiálnak, ez nem jelenti azt, hogy a „hit hiánya” értelmezés és a hagyományos, többségi értelmezés ugyanolyan legitim lenne. Létezik ugyanis az ateizmus kifejezésnek preskriptív definíciója is, ezek pedig filozófiai enciklopédiákban és szótárakban találhatók meg. És mivel az ateizmus és annak meghatározása a filozófia területére tartozik, ezek a munkák olyan tekintéllyel bírnak, ami feljogosítja őket arra, hogy nem deskriptív, hanem preskriptív, tehát előíró módon mondják meg, hogyan KELL használni az adott kifejezést.

Az akadémiai szakirodalom

Nézzük meg a legfontosabb filozófiai enciklopédiákat: hogyan definiálják az ateizmust.

5 szótár, illetve enciklopédia az, ami az angolszász filozófia területén talán a legmeghatározóbb, így leginkább releváns atekintetben, hogy mi is az ateizmus jelentése:

Az „Oxford Dictionary of Atheism”, tehát „Az ateizmus oxfordi szótára”
Az „Oxford Dictionary of Philosophy”, tehát „A filozófia oxfordi szótára”
A „Cambridge Dictionary of Philosophy”, tehát „A filozófia cambridgei szótára”
A „Routledge Encyclopedia of Philosophy” és
A „Stanford Encyclopedia of Philosophy”

Az „Oxford Dictionary of Philosophy” az alábbi meghatározást adja az ateizmus kapcsán:

„Vagy az Isten létébe vetett hit hiánya, vagy azon hit, miszerint nem létezik egyetlen isten sem.”

Az „Oxford Dictionary of Atheism” a következőket jegyzi meg:

„Isten vagy istenek nemlétébe vetett hit, vagy tágabb értelemben a létezésükbe vetett hit hiánya… az ateizmusnak számos jelentésárnyalata van.”

Ezek után részletezi a jelentésárnyalatokat:

Az Istenbe vagy istenekbe vetett hit hiánya. Ez a tág definíció hű a görög etimológiához és ezt részesítik előnyben a jelenkori tudományos körökben…
Az Isten vagy istenek nemlétébe vetett hit. Vitatható, de a legnépszerűbb értelmezés. Ez esetben az ateizmus az Isten vagy istenek létéhez kapcsolódó hitetlenséget jelöli.
A teizmus egyes formáinak hamis voltába vetett hit.

A „Cambridge Dictionary of Philosophy” szerint az ateizmus

Azon nézet, amely szerint nem léteznek istenek. A széles körben használt értelemezése pusztán azt jelenti, hogy nem hiszünk istenben, és ez összhangban van az agnoszticizmussal. A szűkebb értelmezése szerint az ateizmus azt a hitet jelöli miszerint nem létezik isten; ezen értelme vált mérvadóvá.

A „Routledge Encyclopedia of Philosophy” szerint

„Az ateizmus azon pozíció, mely azt állítja, hogy nem létezik Isten. Pozitív hitetlenséget jelöl, mintsem pusztán a hit felfüggesztését. Mivel több különböző isten volt már a hit tárgya, lehet valaki ateista egy bizonyos istenre nézve, míg ugyanakkor más isten létét elfogadhatja.”

Végül a „Stanford Encyclopedia of Philosophy” definícióját nézzük meg, ami az egyik legelterjedtebb és legtekintélyesebb akadémiai szótár és mind közül ez foglalkozik legrészletesebben az ateizmus definícióival. A SEOF többféle értelmezési lehetőséget is megad:

A teizmus fogalmán keresztül felállított definíció

A teizmus^[1] egy propozíció, ami lehet igaz vagy hamis
A teizmus fogalma a hit tartalmára utal (létezik Isten) nem pedig a pszichés állapotra vagy hozzáállásra (ezért lehet a teizmus igaz vagy hamis)
Ez alapján az ateizmus nem egy pszichés állapot (a hit hiánya)
Az „a-„ fosztóképző így nem hiányt hanem tagadást jelöl
Így az ateizmus a filozófiában Isten létének tagadását jelöli (propozíció, ami szerint Isten(ek) nem létezik/nem léteznek).
Így az ateizmus közvetlen választ ad arra a kérdésre, hogy létezik-e Isten (nem). (A nem tudom, nem tudhatjuk, nem érdekel stb. Nem közvetlen válaszok).

Ateizmus= (metafizikai)naturalizmus

Ez nem a teizmus fogalmából származtatott def.
Ez alapján akkor is lennének ateisták, ha sosem léteztek volna teisták.

Az ateizmus a hit hiánya (pszichológiai állapot) (Anthony Flew; Oxford Handbook of Atheism (Bullivant & Ruse 2013))

A képviselői szerint az ateizmust akkor sem szabad propozícióként definiálni, ha a teizmus az.
Egyfajta gyűjtőernyőként szolgálhat az ateizmussal azonosított különféle pozíciók (nézetek) számára.
Itt használják az „erős” és „gyenge” jelzőket, hogy megkülönböztessék az ateizmusokat.
Kritika: ha az ateizmust pszichológiai állapotként definiáljuk, akkor egyetlen állítás (propozíció)sem tekinthető az ateizmus valamely formájának, mivel az állítás nem pszichológiai állapot. (Pl nem létezhet erős ateizmus, hiszen az Isten létének tagadása, ami egy propozíció).

Említi még az enciklopédia a barátságos ateizmust, a Pro God és az anti god ateizmust, illetve az új ateizmust is, ezek viszont elhanyagolhatóak a kérdés szempontjából.

De milyen következtetést vonhatunk le ebből az 5 akadémiai kiadványból?

Először is elmondhatjuk, hogy mind az 5 szótár úgy definiálja az ateizmust, mint ami az isten(ek) nemlétébe vetett hit (meggyőződés).

Másodszor, az 5-ből 3 szótár emellett megemlíti azt a definíciót, ami szerint az ateizmus a „hit hiánya”. (Cambridge Encyclopedia of Philosophy, Oxford Dictionary of Atheism és az Oxford Dictionary of Philosophy).

Végül a maradék 2 akadémiai szótár a „hit hiánya” definíció ellen érvel (Stanford Encyclopedia of Philosophy és a Routledge Encyclopedia of Philosophy), illetve a Cambridge Encyclopedia a „hit hiánya” definíciót az agnoszticizmussal felelteti meg és kijelenti, hogy nem ez a mérvadó definíció.

Tehát az biztos, hogy az Oxford Dictionary of Atheism azon kijelentése, miszerint az ateizmus „az Istenbe vagy istenekbe vetett hit hiánya… és ezt részesítik előnyben a jelenkori tudományos körökben…”, egyszerűen nem állja meg a helyét.

Sőt, egy filozófiai érvet is találunk a Stanford Enciklopédiában a „hit hiánya” értelmezéssel szemben, amit érdemes felidéznünk:

A teizmus^[2] egy propozíció, ami lehet igaz vagy hamis
A teizmus fogalma a hit tartalmára utal (létezik Isten) nem pedig a pszichés állapotra vagy hozzáállásra (ezért lehet a teizmus igaz vagy hamis)
Ez alapján az ateizmus nem egy pszichés állapot (a hit hiánya)
Az „a-„ fosztóképző így nem hiányt hanem tagadást jelöl
Így az ateizmus a filozófiában Isten létének tagadását jelöli (propozíció, ami szerint Isten(ek) nem létezik/nem léteznek).
Így az ateizmus közvetlen választ ad arra a kérdésre, hogy létezik-e Isten (nem).

Tehát ha az ateizmust úgy akarjuk definiálni, mint valami, ami lehet „igaz”, akkor propozícióként kell definiálnunk, tehát, mint „azon hit (meggyőződés), miszerint Isten nem létezik”, vagy „Isten léte nagyon valószínűtlen. Ha az ateizmus pusztán a hit hiánya, akkor az ateizmus pusztán azon pszichológiai állapot, melynek következtében az „Isten létezik” meggyőződés nem található meg az egyénben. A pszichológiai állapotok viszont nem lehetnek logikai értelemben igazak vagy hamisak.

Összefoglalás

Összefoglalásként tehát elmondhatjuk, hogy ha deskriptív, tehát leíró meghatározást keresünk, akkor a szótárak nem igazolják azt, hogy a „hit hiánya” értelmezés elterjedt lenne. Ha előíró, preskriptív értelmezést keresünnk, ami megmondja hogyan KELL használni a definíciót, akkor láthatjuk, hogy az akadémiai körökben sem elterjedt a „hit hiánya” értelmezés, sőt, erős okaink vannak arra, hogy elvessük, vagy legalábbis ne tartsuk erős, elsődleges definíciónak.

Viszont azt is meg kell jegyeznünk, hogy az ateisták álláspontja, miszerint az ateizmus a hit hiánya, nem alaptalan, vannak ugyanis olyan szakirodalmak, amik megemlítik az ateizmus ezen értelmét, azonban szakmai körökben egyáltalán nem elterjedt és nem elsődleges ez a definíció. Az a kijelentés tehát, miszerint az ateizmus KIZÁRÓLAG a hit hiányát jelenti, nem állja meg a helyét.