Navigáció
  • Kezdőlap
  • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
    • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
    • Bizonyságtételek
  • Írások
    • Apologetika
    • Ateizmus
    • Istenérvek
    • Jézus feltámadása
    • Jézus történetisége
    • Teológia
    • Homoszexualitás
    • Egyéb
  • Videók
  • Aktuális esemény
  • Támogatás
  • Kapcsolat
  • Események
  • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
  • Kapcsolat
5K
0
483
Iratkozz fel
Kálvinista Apologetika

Mert észszerű a kereszténység

Kálvinista Apologetika
  • Kezdőlap
  • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
    • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
    • Bizonyságtételek
  • Írások
    • Apologetika
    • Ateizmus
    • Istenérvek
    • Jézus feltámadása
    • Jézus történetisége
    • Teológia
    • Homoszexualitás
    • Egyéb
  • Videók
  • Aktuális esemény
  • Támogatás
  • Kapcsolat
  • Ateizmus
  • Filozófia

A Szkeptikus Társaság problémája a szkepticizmussal :: Mi is valójában a ‘szkepticizmus’?

  • Posted on 11/30/2021
  • 7 perc
Total
0
Megosztás
0
0
0

Néhány nappal ezelőtt a Szkeptikus Társaság megosztott egy posztot, melyben megpróbálták „tisztába tenni” a szkepticizmus fogalmát és annak használatát. Az apropóját a posztjuknak az adta, hogy úgy látták, „lépten-nyomon mindenki, aki valamit tagad, a “-szkeptikus” szót használja saját maga jellemzésére”, ami a posztjuk alapján nyilvánvalóan zavarja őket és úgy gondolják a szkeptikus kifejezés helyes használata az, amit ők adtak nekik. Azonban úgy tűnik a Szkeptikus Társaság nem teljesen korrektül ismertette, képviseli és használja a szkepticizmust. Hogy miért?

Állításuk szerint szkeptikusnak lenni „azt jelenti hogy „nem fogadsz el olyan állításokat, amikre nincs egyértelmű, tudományosan vizsgálható bizonyíték”. Tehát ha például valaki tagadja a védőoltások hasznosságát, akkor nem „szkeptikus” a védőoltásokkal szemben, hanem védőoltás-tagadó. Ez a meghatározás viszont hiányos és téves.

A Cambridge Dictionary of Philosophy szerint a szkepticizmus a legáltalánosabb értelemben annak elutasítása, hogy létezhet bármilyen ismeret vagy igazolás. Sőt, a szkepticizmus lehet részleges vagy teljes, gyakorlati vagy elméleti, és ha elméleti, akkor mérsékelt vagy radikális, és vonatkozhat a tudásra vagy az igazolásra.

Már ebből is látszik, hogy súlyosan leegyszerűsített és torz a Szkeptikus Társaság meghatározása. De nem állhatunk meg itt, mert ezek mellett megkülönböztethetünk hétköznapi, filozófiai és tudományos szkepticizmust is. Nagyon leegyszerűsítve ezek az alábbiakat jelentik:

A hétköznapi szkepticizmus a szó jelentéséből indul ki (szkepszis: kétely, kételkedés), tehát ha valaki kételkedik egy állítás igazságtartalmában, akkor szkeptikus attitűdöt vesz fel.

A filozófiai szkepticizmus olyan filozófiai nézetek családja, amelyek megkérdőjelezik az ismeretek elérésének lehetségességét. A szkeptikus filozófusok szerint az emberi megismerés részben vagy egészben hiábavaló törekvés, mert az emberi megismerés soha nem juthat el örökérvényű igazságokhoz.

A tudományos szkepticizmus vagy racionális szkepticizmus olyan ismeretelméleti álláspont, amelynek képviselői megkérdőjelezik az empirikus bizonyítékok nélküli állítások igazságtartalmát. Nem pontosan ezt, de egy ehhez hasonló definíciót ad a tudományos szkepticizmusnak Pintér András Gábor, a szkeptikus Társaság elnöke, aki szerint „a tudományos szkepticizmus lényege ennek [a tudományos] a módszernek az ellenőrzése, számonkérése, különösen olyan esetekben, amikor egyes állítások tudományos bizonyítékai hiányoznak vagy nagyon gyenge lábakon állnak.”

De mi is a probléma ezzel? Az, hogy a Szkeptikus Társaság igyekszik kisajátítani olyan fogalmakat, melyeknek nem egyetlen jelentésárnyalata van, és ezt arra való hivatkozással teszik, hogy „manapság azonban a szkepticizmus alatt sokkal inkább a tudományos szkepticizmust értjük…” (Pintér András Gábor). Így tehát az ő szemszögükből nem létezik hétköznapi szkepticizmus, sem filozófiai szkepticizmus, legalábbis manapság már jórészt nem ezt értjük a szkepticizmus alatt, így bárki, aki szkeptikus attitűdöt vesz fel mondjuk az oltásokkal szemben, az evolúcióval szemben, a Föld alakjával szemben vagy bármilyen tudományos módszerrel elért eredménnyel szemben, illegitim módon nevezi magát szkeptikusnak.

Ez azonban súlyos tévedés, hiszen két hiba is van a megközelítésükben:

  1. A szakirodalom és a szakmai konszenzus arról árulkodik, hogy a szkepticizmus nem az, pontosabban nem csak az, amit a Szkeptikus Társaság képvisel, vagy amit a szkepticizmus fogalmához társít.

  2. Egyszerűen nem igaz az, amit Pintér András Gábor ír, miszerint „a szkepticizmus alatt sokkal inkább a tudományos szkepticizmust értjük…”. Ki érti a szkepticizmus alatt manapság sokkal inkább (!) a tudományos szkepticizmust, mint a hétköznapi szkepticizmust vagy a filozófiai szkepticizmust? Ki az, akikről András ír?

a. A szakma nem, hiszen úgy tűnik, egyetlen releváns szakirodalom sem állít ilyet (jómagam az Oxford Dictionary of Philosophy-t, a Cambridge Dictionary of Philosophy-t, a Routledge Encyclopedia of Philosophy-t és a Stanford Encyclopedia of Philosophy-t vizsgáltam – és ne legyen kétségünk: mivel a tudományos szkepticizmus is egy filozófiai irányzat, ha ma már ezt értenék többségében a szakmabeliek a szkepticizmus alatt, akkor annak nyoma lenne a szakirodalomban is). 


b. Lehet, hogy Pintér András Gábor, mikor azt mondta, hogy „a szkepticizmus alatt sokkal inkább a tudományos szkepticizmust értjük”, arra a közegre utalt, amiben ő mozog: a Szkeptikus Társaság tagjai, a Facebook csoportjuk tagjai, az európai szkeptikus közösség stb. Ez viszont irreleváns, hiszen nem a tudományos szkepticizmust képviselők fogják meghatározni azt, hogy mi kell értenünk a szkepticizmuson. Természetesen ők is szkeptikusok, hiszen a tudományos szkepticizmust képviselik, de magának a kifejezésnek a jelentését nem kizárólag az fogja meghatározni, hogy ők többségében maguk közt mit értenek alatta, hanem mellettük egyrészt a filozófiai közeg, másrészt pedig a hétköznapi ember (miközben ezt a kifejezést használja). Ebből viszont az következik, hogy mindhárom definíció teljesen legitim és egyiket sem játszhatjuk ki a másikkal szemben. A Szkeptikus Társaság többségében tudományos szkepticizmust ért a szkepticizmus alatt, a filozófiai közeg filozófiai szkepticizmust, a hétköznapi ember pedig a hétköznapi szkepticizmust (persze nagyon általánosítóan és egyszerűen fogalmaztam, de a lényeg átjön).

Konklúzió

Először is szeretném leszögezni, hogy tisztelem és nagyra becsülöm Pintér András Gábor munkáját, személyesen is ismerem többször is szerepeltünk együtt nyilvános rendezvényeken; sőt nemcsak a munkáját tisztelem, hanem egy nagyon kedves, nyitott és tiszteletreméltó embernek is tartom.

A Szkeptikus Társaság viszont téved akkor, amikor azt próbálja sugallni, hogy szkepticizmuson többségében ma már azt értik, amit ők képviselnek és a hétköznapi szkepticizmus tkp. Nem szkepticizmus, hanem tagadás. Sajnos el kell viselniük, hogy a hétköznapi ember is szkeptikus és a „szkeptikus közösség” tagja, bármennyire is okoz az számukra „arcvesztést”, vagy kényelmetlenséget a brandjükkel kapcsolatban, ha az oltások (vagy lényegében bármi) kapcsán szkeptikus embereket ugyanúgy szkeptikusnak kell nevezni, mint őket, akik a tudományos szkepticizmust képviselik.

Viszont az az irány, amit ezzel a poszttal a Szkeptikus Társaság képvisel sem nem tudományos, sem nem megalapozott. Egyszerűen nem sajátíthatják ki a fogalmakat, nem sajátíthatják ki a szkepszist, nem sajátíthatják ki a tudomány szeretetét, nem sajátíthatják ki a racionális megismerés módszertanát a nyilvános térben. Rajtuk kívül is vannak szkeptikusok, rajtuk kívül is vannak ateista és teista körökben is a tudományos megismerés mellett elkötelezettek, rajtuk kívül is vannak olyanok, akik ismerik és használják az érvelési hibákat, értenek és foglalkoznak logikával és érveléstechnikával (utalok itt kicsit homályosan az augusztus 16-i posztjukra).

Egyszerűen nem ők kizárólagosan a racionális gondolkodás, a szkepticizmus vagy a tudományos gondolkodás (enyhén fogalmazva) zászlóvivői. Amit építő szándékkal javaslok az az, hogy képviseljék továbbra is a tudományos szkepticizmust (talán a nevükben egyértelműsíthetnék, hogy ők ezt képviselik és nem „A“ szkepticizmust), mely kapcsán minden elismerésem az áldozatos munkájukért. Viszont igyekezzenek ezt úgy megtenni, hogy közben ne sajátítsák ki maguknak sem a szkepticizmust, sem a racionális, logikus gondolkodás és megközelítés eszközeit. Emellett pedig vértezzék fel magukat a területük filozófiai alapjaival is (hiszen mint fentebb említettem, a tudományos szkepticizmus is egy filozófiai megközelítés), és akkor talán elkerülhetik azokat a súlyos tévedéseket, melyek esetleg ronthatják a megítélésüket és gátolhatják azt az áldozatos munkát, melyet a társadalmunkért igyekeznek végezni.

P.S.: mielőtt bárki ezzel vádolna, leszögezném, hogy nem vagyok szkeptikus az oltásokkal vagy a COVID-19-el szemben. 3 oltást kaptam és súlyos egészségügyi problémának tartom a világjárványt.

Források:

A Szkeptikus Társaság eredeti posztja: https://www.facebook.com/szkeptikustarsasag/photos/a.872579039441482/4859721987393814

Pintér András Gábor blogja: https://skepman.hu/mi-a-szkepticizmus/

Ha tetszett a poszt és van rá lehetőséged, támogass bennünket Patreonon! 

Total
0
Megosztás
Like 0
Tweet 0
Pin it 0
Nagy Gergely

33 éves, református teológus, a Károli Gáspár Református Egyetem PhD hallgatója. Rendszeres résztvevője formális vitáknak, kerekasztal-beszélgetéseknek, illetve előadó (hit- és tudomány kapcsolata, ateizmus-agnoszticitmus-teizmus viszonya, vallásfilozófia stb.).

Ez is érdekelhet
Tovább a cikkre
  • Ateizmus

Az új ateizmus, mint szellemi pestis | Farkas Attila Márton írása

  • Posted on 03/30/202003/30/2020
  • admin
Tovább a cikkre
  • Ateizmus
  • Istenérvek

Nincs bizonyíték Isten létezésére?

  • Posted on 01/12/201905/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Ateizmus

Az új ateizmus hazugságai | Farkas Attila Márton nyílt levele

  • Posted on 04/05/202004/06/2020
  • admin
Tovább a cikkre
  • Ateizmus

Ki mit tud a Bibliáról – Ellentmondások?

  • Posted on 10/24/201806/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Ateizmus

Az ateizmus és az élet értelme

  • Posted on 07/01/202007/01/2020
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Ateizmus
  • Istenérvek

[ONLINE VITA] Létezik-e Isten?

  • Posted on 03/26/201905/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Ateizmus

Tényleg intelligensebbek az ateisták a vallásos embereknél?

  • Posted on 02/07/201905/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Ateizmus
  • Vitaest

[VIDEÓ] Hit és Tudomány 2.0

  • Posted on 10/22/201805/28/2019
  • Nagy Gergely
Random
  • A brit tudósok nem kedvelik Richard Dawkins-t, derült ki a felmérésből, amiben nem is kérdeztek róla
    • Posted on 03/31/2022
    • 6 perc
Népszerű
    • Ateizmus
    • Istenérvek

    Létezhet-e Isten, ha megengedi a szenvedést? :: A rosszból vett ateista érv

    • Posted on 06/06/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Ateizmus

    A kereszténység a nyugati civilizáció alapja :: Amikor a ‘gondolkodó ateisták’ nem gondolkodnak

    • Posted on 07/02/202107/02/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Ateizmus

    Az ‘ateizmus’ kifejezés jelentése

    • Posted on 04/27/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Apologetika
    • Egyéb

    20 TIPP a #racionális vitához és gondolkodáshoz

    • Posted on 06/12/202106/12/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Filozófia

    Mitől lesznek jók az érveink?

    • Posted on 07/14/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
Twitter
avatar
Kálvinista Apologetika
@kalv_apol
4 Követi
37 Követők
Kedvenc #ateista érvem, ma olvastam: 1. Szuvasodnak a fogaink. 2. Tehát Isten nem létezik.
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
100%-ig biztos vagyok benne, hogy ha kitör majd a Harmadik Világháború, akkor annak egy kommentvita lesz az oka.
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
5 évet tanul a diplomájáért. 4 évet PhD-ért. Kutatni kezd. Évekig vizsgál egy problémát. Hipotézist állít, érve… https://t.co/VYIK9fHBzp
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
"[Isten létének kérdése kapcsán] ... az érvek és ellenérvek, a megszorítások és bővítések a végtelenségig halmozhat… https://t.co/NkqKYoXQue
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
Törekedj a másik álláspontjának tolerálására! Legalább vitaalapként el kell fogadni a másik álláspontját, mert enél… https://t.co/fwBCO6PqoU
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
Follow
Kövess minket!
Facebook 5K
YouTube 0
Instagram 483
Twitter 37
about
Támogass!
Célunk, hogy minél többekhez eljuttassuk a kereszténység intellektuális oldalát. Ha úgy érzed, Isten arra hív, hogy támogasd szolgálatunkat, akkor azt itt megteheted.
Tovább

IRATKOZZ FEL.

Iratkozz fel, hogy értesülj a legfrisseb eseményeinkről

Kövess minket
  • Email
  • Facebook
  • Instagram
  • Twitter
  • YouTube
Random
  • A kereszténység a nyugati civilizáció alapja :: Amikor a ‘gondolkodó ateisták’ nem gondolkodnak
    • 3 perc
  • A brit tudósok nem kedvelik Richard Dawkins-t, derült ki a felmérésből, amiben nem is kérdeztek róla
    • 6 perc
  • A Szkeptikus Társaság problémája a szkepticizmussal :: Mi is valójában a ‘szkepticizmus’?
    • 7 perc
  • Amikor a cinikus hazugságod adja a világnézeted fedezetét
    • 3 perc
Címkék
abortusz (4) apologetika (19) ateizmus (35) Biblia (8) egyéb (9) evolúció (1) filmajánló (2) filozófia (7) homosze (1) homoszexualitás (16) interjú (2) istenérv (9) istenérvek (3) Iszlám (10) Jehova tanúi (5) Jézus feltámadása (2) Jézus történetisége (10) karizmák (1) Korán (3) kritikus gondolkodás (1) kánon (2) könyv (3) Könyvajánló (1) mariológia (7) mise (4) Plantinga (2) pápaság (2) R9:20 (3) racionalitás (1) római katolicizmus (40) sola Scriptura (2) szkepticizmus (1) teológia (14) teremtés (1) tudomány (2) tévtanítók (2) univerzum (1) videó (15) vitaest (27) érveléstechnika (1)
Keresés
Naptár
2023. március
h K s c p s v
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
« Már    

Input your search keywords and press Enter.