Néhány nappal ezelőtt a Szkeptikus Társaság megosztott egy posztot, melyben megpróbálták „tisztába tenni” a szkepticizmus fogalmát és annak használatát. Az apropóját a posztjuknak az adta, hogy úgy látták, „lépten-nyomon mindenki, aki valamit tagad, a “-szkeptikus” szót használja saját maga jellemzésére”, ami a posztjuk alapján nyilvánvalóan zavarja őket és úgy gondolják a szkeptikus kifejezés helyes használata az, amit ők adtak nekik. Azonban úgy tűnik a Szkeptikus Társaság nem teljesen korrektül ismertette, képviseli és használja a szkepticizmust. Hogy miért?
Állításuk szerint szkeptikusnak lenni „azt jelenti hogy „nem fogadsz el olyan állításokat, amikre nincs egyértelmű, tudományosan vizsgálható bizonyíték”. Tehát ha például valaki tagadja a védőoltások hasznosságát, akkor nem „szkeptikus” a védőoltásokkal szemben, hanem védőoltás-tagadó. Ez a meghatározás viszont hiányos és téves.
A Cambridge Dictionary of Philosophy szerint a szkepticizmus a legáltalánosabb értelemben annak elutasítása, hogy létezhet bármilyen ismeret vagy igazolás. Sőt, a szkepticizmus lehet részleges vagy teljes, gyakorlati vagy elméleti, és ha elméleti, akkor mérsékelt vagy radikális, és vonatkozhat a tudásra vagy az igazolásra.
Már ebből is látszik, hogy súlyosan leegyszerűsített és torz a Szkeptikus Társaság meghatározása. De nem állhatunk meg itt, mert ezek mellett megkülönböztethetünk hétköznapi, filozófiai és tudományos szkepticizmust is. Nagyon leegyszerűsítve ezek az alábbiakat jelentik:
A hétköznapi szkepticizmus a szó jelentéséből indul ki (szkepszis: kétely, kételkedés), tehát ha valaki kételkedik egy állítás igazságtartalmában, akkor szkeptikus attitűdöt vesz fel.
A filozófiai szkepticizmus olyan filozófiai nézetek családja, amelyek megkérdőjelezik az ismeretek elérésének lehetségességét. A szkeptikus filozófusok szerint az emberi megismerés részben vagy egészben hiábavaló törekvés, mert az emberi megismerés soha nem juthat el örökérvényű igazságokhoz.
A tudományos szkepticizmus vagy racionális szkepticizmus olyan ismeretelméleti álláspont, amelynek képviselői megkérdőjelezik az empirikus bizonyítékok nélküli állítások igazságtartalmát. Nem pontosan ezt, de egy ehhez hasonló definíciót ad a tudományos szkepticizmusnak Pintér András Gábor, a szkeptikus Társaság elnöke, aki szerint „a tudományos szkepticizmus lényege ennek [a tudományos] a módszernek az ellenőrzése, számonkérése, különösen olyan esetekben, amikor egyes állítások tudományos bizonyítékai hiányoznak vagy nagyon gyenge lábakon állnak.”
De mi is a probléma ezzel? Az, hogy a Szkeptikus Társaság igyekszik kisajátítani olyan fogalmakat, melyeknek nem egyetlen jelentésárnyalata van, és ezt arra való hivatkozással teszik, hogy „manapság azonban a szkepticizmus alatt sokkal inkább a tudományos szkepticizmust értjük…” (Pintér András Gábor). Így tehát az ő szemszögükből nem létezik hétköznapi szkepticizmus, sem filozófiai szkepticizmus, legalábbis manapság már jórészt nem ezt értjük a szkepticizmus alatt, így bárki, aki szkeptikus attitűdöt vesz fel mondjuk az oltásokkal szemben, az evolúcióval szemben, a Föld alakjával szemben vagy bármilyen tudományos módszerrel elért eredménnyel szemben, illegitim módon nevezi magát szkeptikusnak.
Ez azonban súlyos tévedés, hiszen két hiba is van a megközelítésükben:
- A szakirodalom és a szakmai konszenzus arról árulkodik, hogy a szkepticizmus nem az, pontosabban nem csak az, amit a Szkeptikus Társaság képvisel, vagy amit a szkepticizmus fogalmához társít.
- Egyszerűen nem igaz az, amit Pintér András Gábor ír, miszerint „a szkepticizmus alatt sokkal inkább a tudományos szkepticizmust értjük…”. Ki érti a szkepticizmus alatt manapság sokkal inkább (!) a tudományos szkepticizmust, mint a hétköznapi szkepticizmust vagy a filozófiai szkepticizmust? Ki az, akikről András ír?
a. A szakma nem, hiszen úgy tűnik, egyetlen releváns szakirodalom sem állít ilyet (jómagam az Oxford Dictionary of Philosophy-t, a Cambridge Dictionary of Philosophy-t, a Routledge Encyclopedia of Philosophy-t és a Stanford Encyclopedia of Philosophy-t vizsgáltam – és ne legyen kétségünk: mivel a tudományos szkepticizmus is egy filozófiai irányzat, ha ma már ezt értenék többségében a szakmabeliek a szkepticizmus alatt, akkor annak nyoma lenne a szakirodalomban is).
b. Lehet, hogy Pintér András Gábor, mikor azt mondta, hogy „a szkepticizmus alatt sokkal inkább a tudományos szkepticizmust értjük”, arra a közegre utalt, amiben ő mozog: a Szkeptikus Társaság tagjai, a Facebook csoportjuk tagjai, az európai szkeptikus közösség stb. Ez viszont irreleváns, hiszen nem a tudományos szkepticizmust képviselők fogják meghatározni azt, hogy mi kell értenünk a szkepticizmuson. Természetesen ők is szkeptikusok, hiszen a tudományos szkepticizmust képviselik, de magának a kifejezésnek a jelentését nem kizárólag az fogja meghatározni, hogy ők többségében maguk közt mit értenek alatta, hanem mellettük egyrészt a filozófiai közeg, másrészt pedig a hétköznapi ember (miközben ezt a kifejezést használja). Ebből viszont az következik, hogy mindhárom definíció teljesen legitim és egyiket sem játszhatjuk ki a másikkal szemben. A Szkeptikus Társaság többségében tudományos szkepticizmust ért a szkepticizmus alatt, a filozófiai közeg filozófiai szkepticizmust, a hétköznapi ember pedig a hétköznapi szkepticizmust (persze nagyon általánosítóan és egyszerűen fogalmaztam, de a lényeg átjön).
Konklúzió
Először is szeretném leszögezni, hogy tisztelem és nagyra becsülöm Pintér András Gábor munkáját, személyesen is ismerem többször is szerepeltünk együtt nyilvános rendezvényeken; sőt nemcsak a munkáját tisztelem, hanem egy nagyon kedves, nyitott és tiszteletreméltó embernek is tartom.
A Szkeptikus Társaság viszont téved akkor, amikor azt próbálja sugallni, hogy szkepticizmuson többségében ma már azt értik, amit ők képviselnek és a hétköznapi szkepticizmus tkp. Nem szkepticizmus, hanem tagadás. Sajnos el kell viselniük, hogy a hétköznapi ember is szkeptikus és a „szkeptikus közösség” tagja, bármennyire is okoz az számukra „arcvesztést”, vagy kényelmetlenséget a brandjükkel kapcsolatban, ha az oltások (vagy lényegében bármi) kapcsán szkeptikus embereket ugyanúgy szkeptikusnak kell nevezni, mint őket, akik a tudományos szkepticizmust képviselik.
Viszont az az irány, amit ezzel a poszttal a Szkeptikus Társaság képvisel sem nem tudományos, sem nem megalapozott. Egyszerűen nem sajátíthatják ki a fogalmakat, nem sajátíthatják ki a szkepszist, nem sajátíthatják ki a tudomány szeretetét, nem sajátíthatják ki a racionális megismerés módszertanát a nyilvános térben. Rajtuk kívül is vannak szkeptikusok, rajtuk kívül is vannak ateista és teista körökben is a tudományos megismerés mellett elkötelezettek, rajtuk kívül is vannak olyanok, akik ismerik és használják az érvelési hibákat, értenek és foglalkoznak logikával és érveléstechnikával (utalok itt kicsit homályosan az augusztus 16-i posztjukra).
Egyszerűen nem ők kizárólagosan a racionális gondolkodás, a szkepticizmus vagy a tudományos gondolkodás (enyhén fogalmazva) zászlóvivői. Amit építő szándékkal javaslok az az, hogy képviseljék továbbra is a tudományos szkepticizmust (talán a nevükben egyértelműsíthetnék, hogy ők ezt képviselik és nem „A“ szkepticizmust), mely kapcsán minden elismerésem az áldozatos munkájukért. Viszont igyekezzenek ezt úgy megtenni, hogy közben ne sajátítsák ki maguknak sem a szkepticizmust, sem a racionális, logikus gondolkodás és megközelítés eszközeit. Emellett pedig vértezzék fel magukat a területük filozófiai alapjaival is (hiszen mint fentebb említettem, a tudományos szkepticizmus is egy filozófiai megközelítés), és akkor talán elkerülhetik azokat a súlyos tévedéseket, melyek esetleg ronthatják a megítélésüket és gátolhatják azt az áldozatos munkát, melyet a társadalmunkért igyekeznek végezni.
P.S.: mielőtt bárki ezzel vádolna, leszögezném, hogy nem vagyok szkeptikus az oltásokkal vagy a COVID-19-el szemben. 3 oltást kaptam és súlyos egészségügyi problémának tartom a világjárványt.
Források:
A Szkeptikus Társaság eredeti posztja: https://www.facebook.com/szkeptikustarsasag/photos/a.872579039441482/4859721987393814
Pintér András Gábor blogja: https://skepman.hu/mi-a-szkepticizmus/
