Navigáció
  • Kezdőlap
  • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
    • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
    • Bizonyságtételek
  • Írások
    • Apologetika
    • Ateizmus
    • Istenérvek
    • Jézus feltámadása
    • Jézus történetisége
    • Teológia
    • Homoszexualitás
    • Egyéb
  • Videók
  • Aktuális esemény
  • Támogatás
  • Kapcsolat
  • Események
  • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
  • Kapcsolat
5K
0
483
Iratkozz fel
Kálvinista Apologetika

Mert észszerű a kereszténység

Kálvinista Apologetika
  • Kezdőlap
  • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
    • A Kálvinista Apologetikáról és Nagy Gergelyről
    • Bizonyságtételek
  • Írások
    • Apologetika
    • Ateizmus
    • Istenérvek
    • Jézus feltámadása
    • Jézus történetisége
    • Teológia
    • Homoszexualitás
    • Egyéb
  • Videók
  • Aktuális esemény
  • Támogatás
  • Kapcsolat
  • Jézus történetisége

A názáreti Jézus: mítosz vagy valóság? II. A római hivatkozások

  • Posted on 08/28/201801/01/2020
  • 8 perc
Total
14
Megosztás
14
0
0

A következő sorozatban azokat az érveket és ellenérveket vesszük sorra, melyek a názáreti Jézus történetiségét vizsgálják, cáfolják vagy éppen alátámasztják. Honnan tudhatjuk, hogy Jézus létezett? 

A metodológia megállapítása után először a nem-keresztény hivatkozások vizsgálatát fogjuk elvégezni és a megbízhatóság miatt korlátozzuk magunkat a Jézus halála utáni 100 évben keletkezett művekre, mivel 100 év után már szinte biztos, hogy nem élt független és megbízható tanú, aki beszámolhatott volna az eseményekről. Két típusú nem-keresztény forrást fogunk vizsgálni: Rómait és zsidót. Ebben a cikkben az előbbiekkel foglalkozunk.

A Jézus halálát követő 100 évben Jézusra 3 római hivatkozás maradt ránk. Egyik sem Jézus korából származik, 80-85 évvel a halála után írták őket.

ifjabb Plinius (Kr. u. 61-113)

Az első, Jézushoz kapcsolódó nem-keresztény „bizonyíték” ifjabb Pliniustól származik. Plinius korában jó nevelést kapott, római polgárhoz illően közéleti pályára lép, előbb ügyvéd, majd katonai tribunus Syriában. 100-ban kinevezett consul (consul suffectus), majd a 110-es évek elején legatus Bithüniában. Úgy tűnik, hogy irodalomszervező tevékenységet is kifejtett. Barátai között találjuk Tacitust, Suetoniust, illetve Martialist. Művei közül fennmaradtak a Traianus császárhoz írt dicsőítő beszéde (Panegyricus), valamint egy tíz kötetből álló levélgyűjtemény. 

Plinius részletesen beszámol Traianus császárnak a kereszténység térhódításáról. Mint minden új vallási jelenséggel szemben, úgy a kereszténységgel szemben is megfigyelhetjük a rómaiak gyanakvását. Plinius beszámol vizsgálatainak eredményéről is. Végső soron pedig humánus bánásmódot tanúsít az új vallás híveivel szemben.

„A jelentések szerint azonban az a legnagyobb vétkük vagy eltévelyedésük, hogy bizonyos meghatározott napon hajnalhasadta előtt összegyülekeznek, és váltakozva karban énekelnek az istennek hitt Krisztus tiszteletére, és esküvel kötelezik magukat, nem ám valami gaztettre, hanem arra, hogy nem lopnak, nem rabolnak, nem követnek el házasságtörést, nem szegik meg esküjüket, a rájuk bízott letét kiadását felszólítás esetén nem tagadják meg. Ennek végeztével rendszerint szétszélednek; majd ismét összejönnek, hogy közösen fogyasszák el közönséges és ártalmatlan lakomájukat;” Levelek (96)

Plinius megbízható forrásoktól tudta, hogy a keresztények illegálisan gyülekeznek reggelenként és néhány fontos információt közöl a csoportról: különböző társadalmi rétegekből származnak a tagjai és közösen fogyasztják el ártatlan lakomájukat. Plinius valószínűleg azért írja le ezt a császárnak, mert a korban elterjedt vád volt a kereszténységgel szemben a kannibalizmus. Plinius megemlíti, hogy a keresztények énekeket énekelnek az istennek hitt Krisztus tiszteletére. Ez minden, amit Jézusról ír: a keresztények imádták őt, énekeltek neki és istennek hitték. Ahogy láthatjuk még csak nem is Jézusnak, hanem Krisztusnak nevezi, a leggyakoribb jelzővel illeti.

Plinius írása szinte semmire nem elég, de láthatjuk belőle, hogy voltak keresztények, akik egy Krisztus nevű alakot istenként tiszteltek a második század elején Kis-Ázsiában. Ezt viszont keresztény forrásokból is tudjuk, ahogyan majd látni fogjuk. Azonban Plinius az információit keresztényektől szerezte, így nem szolgál független információkkal arról, hogy létezett-e Jézus, egyedül a Jézus halála után 80 évvel élt keresztények hitét ismerhetjük meg belőle. Ezek a keresztények biztosan ismerték az evangéliumokat, hallottak történeteket Jézusról, így azt biztosan megállapíthatjuk, hogy az a felfogás, miszerint Jézus létezett, már általánosan elterjedt volt a második század elején, Pliniustól viszont többet nem tudhatunk meg.

Suetonius (Kr. u. 70-126)

Még kevésbé releváns forrás, bár gyakran említik, a római életrajzíró, Suetonius idézete. Suetonius arról híres, hogy 12 életrajzát írta meg  Római császároknak. Claudius császárról írt életrajzában találjuk meg a Jézusra való hivatkozást. Suetonius  leírja hogy Claudius uralkodásának egy pontján minden római zsidót deportált Rómából egy lázadás miatt,  mivel a lázadás Chrestus  bujtogatására történt. 

“A zsidókat, akik Chrestus bujtogatására szüntelenül zavarogtak, [Claudius] kiűzte Rómából.” (A Caesarok élete; Claudius élete, XXV,4) 

Semmi többet nem mondott Jézusról, mint emberről. A leírás úgy tűnik hogy az apostolok cselekedetei egyik eseményét írja le (18:2). Két problémám is van Suetonius idézetével. Először is eltévesztette a helyesírást és félrebetűzte a Krisztus nevét. A másik probléma hogy a Chrestus cím egy személynév is lehet, utalhatott korabeli zsidóra akit így hívtak és akinek a hatására zsidó közösség fellázadt. De ha megengedőek is vagyunk és elfogadjuk, hogy elírás történt, Jézusra hivatkozik, akkor sem segít semmit ez az idézet abban, hogy többet megtudjunk Jézus életéről a Biblián kívüli forrásokból. Jézus már 20 éve meghalt és feltámadt mikor Rómában ezek a zavargások elkezdődtek, így a legtöbb  amiben az idézet bizonyítékul tud szolgálni,  az az, hogy voltak keresztények Rómában Claudius császár idejében. De ez megtörténhet akkor is ha Jézus csak egy mítosz volt de miért zsidóként hiszem a kritikusok általában azzal érvelnek hogy Jézus alakja eddigre már fel lett találva.

Bár ez a két idézet sokat nem segít a harmadik amely Tacitustól származik ígéretesebbnek bizonyul.

Tacitus ( Kr. u. 56-120)

Publius (vagy Caius) Cornelius Tacitus  római történetíró. Leghíresebb műve az Ab excessu divi Augusti (szokottabban Annales), Augustus császár közvetlen utódainak, (Tiberius, Caligula, Claudius és Nero uralmának) története (Kr. u. 14–68.) XVI–XVIII könyvben. Tacitus ezt is Traianus alatt írta meg, és 115–117-ben adatta ki. Megvan belőle az első négy könyv, töredékek az ötödik s hatodikból és elöl-hátul csonkán a XI–XVI könyv.

A 16. könyvben tárgyalja Tiberius, Claudius és Néró uralkodásának éveit. Néró uralkodásának idejéből rendkívüli eseményként írja le Róma égését, amely Kr. u. 64. július 18-án a Circus Maximusban tört ki, és hamarosan az egész városra kiterjedt. A 14 kerület közül 10 égett le és vált üszkös romhalmazzá. A nép körében elterjedt az a suttogó vélemény, hogy a tűzvészt maga a császár rendezte, hogy újjáépíthesse a várost. Aztán Tacitus így folytatja:

,,Ezért a híresztelés elhallgattatása végett Néró másokat tett meg bűnösnek, és a legválogatottabb büntetésekkel sújtotta azokat, akiket a sokaság bűneik miatt gyűlölt és Christianusoknak nevezett. Christust, akitől ez a név származik, Tiberius uralkodása alatt Poncius Pilátus helytartó kivégeztette, de az egyelőre elfojtott vészes babonaság újból előtört, nemcsak Júdeában, e métely szülőhazájában, hanem a Városban (Rómában) is” (Ann. XV, 44).

Először is Jézus itt sincs név szerint megnevezve, de nyilvánvaló a hivatkozásból, hogy Tacitus alapvető információkkal rendelkezett róla, azonban nem sokat segít abban, hogy megtudjuk, valóban élt-e és zsidó volt-e Jézus.

Honnan tudta Tacitus azt, amit tudott? Nyilvánvaló, hogy hallott Jézusról, de Jézus halála után 85 évvel élt, eddigre pedig a kereszténység rengeteg dolgot “elterjesztett” Jézusról (például az evangéliumok már megírattak). Az viszont sajnos nyilvánvaló, hogy Tacitus inkább hallomásból, mendemondákból szerezte az információját, mintsem mély kutatások alapján. Egyrészt, ha komolyan utánajárt volna Jézusnak, elvárható lenne, hogy kicsivel többet írjon róla, másrészt pedig az, hogy ne tévedjen akkor, mikor a vele kapcsolatos eseményről számol be. Tacitus ugyanis téved akkor, mikor Pilátust Júdea helytartójának (procurtatorának) nevezi. Tudjuk, az 1961-ben felfedezett, Pilátusról szóló feliratból, hogy Pilátus, Júdea kormányzójaként nem prokurátori, hanem praefectusi tisztséget töltött be.

Ez a három hivatkozás létezik mindössze, amely ránk maradt, mint nem-keresztény, pogány forrás Jézussal kapcsolatban, az ő halálát követő 100 évből. Elmondhatjuk róluk, hogy Suetoniusé túl zavaros, kétértelmű, Pliniusé mindössze annyit mutat meg, hogy a második század elején ismerték és Istenként imádták Krisztust, a három közül pedig Tacitusé a leghasznosabb, mivel megtudhatjuk belőle, hogy a második század elején a magasrangú római tisztviselők tudták, hogy Jézus élt és Júdea kormányzója kivégeztette.

A sorozat részei:

A názáreti Jézus: mítosz vagy valóság? – metodológia
Nem-keresztény hivatkozások Jézusra – a római hivatkozások
Nem-keresztény hivatkozások Jézusra – a zsidó hivatkozások
Az evangéliumok, mint történelmi források
Az evangéliumokon kívüli beszámolók Jézusról – a nem-páli levelek
Az evangéliumokon kívüli beszámolók Jézusról – a páli levelek
Két érv Jézus történetisége mellett

Videó az ezt vizsgáló vitaestről: 

Ha tetszett a poszt és van rá lehetőséged, támogass bennünket a Patreonon! 

Total
14
Megosztás
Like 14
Tweet 0
Pin it 0
Nagy Gergely

33 éves, református teológus, a Károli Gáspár Református Egyetem PhD hallgatója. Rendszeres résztvevője formális vitáknak, kerekasztal-beszélgetéseknek, illetve előadó (hit- és tudomány kapcsolata, ateizmus-agnoszticitmus-teizmus viszonya, vallásfilozófia stb.).

Ez is érdekelhet
Tovább a cikkre
  • Jézus történetisége

A názáreti Jézus: mítosz vagy valóság? I. Metodológia

  • Posted on 08/21/201802/05/2021
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Jézus történetisége
  • Vitaest

[VIDEÓ] Vita a názáreti Jézus történetiségéről – Nagy Gergely vs Waldmann Szabolcs

  • Posted on 08/26/201805/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Jézus történetisége

A názáreti Jézus: mítosz vagy valóság? V. A nem-páli levelek

  • Posted on 09/21/201805/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Jézus történetisége

A názáreti Jézus: mítosz vagy valóság? III. A zsidó hivatkozások

  • Posted on 09/06/201801/01/2020
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Jézus történetisége

A názáreti Jézus: mítosz vagy valóság? VII. Két végső érv

  • Posted on 10/30/201805/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Jézus történetisége

A názáreti Jézus: mítosz vagy valóság? VI. A páli levelek

  • Posted on 09/28/201805/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Ateizmus
  • Jézus történetisége

[ONLINE VITA] Létezett-e a názáreti Jézus?

  • Posted on 03/14/201905/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Jézus történetisége

A názáreti Jézus: mítosz vagy valóság? IV. Az evangéliumok

  • Posted on 09/14/201805/28/2019
  • Nagy Gergely
Random
  • A brit tudósok nem kedvelik Richard Dawkins-t, derült ki a felmérésből, amiben nem is kérdeztek róla
    • Posted on 03/31/2022
    • 6 perc
Népszerű
    • Homoszexualitás
    • Teológia

    Perintfalvi Rita teológusnő “tudományossága” | Szakmai cáfolatok

    • Posted on 02/10/202102/10/2021
    • admin
    Tovább a cikkre
    • Homoszexualitás

    Homoszexuális házasság az egyházban? | A progresszív teológia végzetes tévedése

    • Posted on 03/27/202103/27/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Ateizmus
    • Istenérvek

    Létezhet-e Isten, ha megengedi a szenvedést? :: A rosszból vett ateista érv

    • Posted on 06/06/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Ateizmus

    A kereszténység a nyugati civilizáció alapja :: Amikor a ‘gondolkodó ateisták’ nem gondolkodnak

    • Posted on 07/02/202107/02/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Ateizmus

    Az ‘ateizmus’ kifejezés jelentése

    • Posted on 04/27/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
Twitter
avatar
Kálvinista Apologetika
@kalv_apol
4 Követi
37 Követők
Kedvenc #ateista érvem, ma olvastam: 1. Szuvasodnak a fogaink. 2. Tehát Isten nem létezik.
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
100%-ig biztos vagyok benne, hogy ha kitör majd a Harmadik Világháború, akkor annak egy kommentvita lesz az oka.
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
5 évet tanul a diplomájáért. 4 évet PhD-ért. Kutatni kezd. Évekig vizsgál egy problémát. Hipotézist állít, érve… https://t.co/VYIK9fHBzp
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
"[Isten létének kérdése kapcsán] ... az érvek és ellenérvek, a megszorítások és bővítések a végtelenségig halmozhat… https://t.co/NkqKYoXQue
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
Törekedj a másik álláspontjának tolerálására! Legalább vitaalapként el kell fogadni a másik álláspontját, mert enél… https://t.co/fwBCO6PqoU
over a year ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
Follow
Kövess minket!
Facebook 5K
YouTube 0
Instagram 483
Twitter 37
about
Támogass!
Célunk, hogy minél többekhez eljuttassuk a kereszténység intellektuális oldalát. Ha úgy érzed, Isten arra hív, hogy támogasd szolgálatunkat, akkor azt itt megteheted.
Tovább

IRATKOZZ FEL.

Iratkozz fel, hogy értesülj a legfrisseb eseményeinkről

Kövess minket
  • Email
  • Facebook
  • Instagram
  • Twitter
  • YouTube
Random
  • A test-lélek probléma :: dualizmus vs fizikalizmus
    • 32 perc
  • Létezhet-e Isten, ha megengedi a szenvedést? :: A rosszból vett ateista érv
    • 36 perc
  • Mitől lesznek jók az érveink?
    • 9 perc
  • Perintfalvi Rita teológusnő “tudományossága” | Szakmai cáfolatok
    • 24 perc
Címkék
abortusz (4) apologetika (19) ateizmus (35) Biblia (8) egyéb (9) evolúció (1) filmajánló (2) filozófia (7) homosze (1) homoszexualitás (16) interjú (2) istenérv (9) istenérvek (3) Iszlám (10) Jehova tanúi (5) Jézus feltámadása (2) Jézus történetisége (10) karizmák (1) Korán (3) kritikus gondolkodás (1) kánon (2) könyv (3) Könyvajánló (1) mariológia (7) mise (4) Plantinga (2) pápaság (2) R9:20 (3) racionalitás (1) római katolicizmus (40) sola Scriptura (2) szkepticizmus (1) teológia (14) teremtés (1) tudomány (2) tévtanítók (2) univerzum (1) videó (15) vitaest (27) érveléstechnika (1)
Keresés
Naptár
2023. január
h K s c p s v
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  
« Már    

Input your search keywords and press Enter.