dr. Michael J. Kruger, neves újszövetség-kutató nemrég megnevezett 5 tévhitet a karácsonnyal kapcsolatban, melyek közül az egyik általánosan elterjedt tévhit az alábbi: mivel József nem talált szállást a fogadóban, kényszerűségből az istállóban maradtak, ott született meg Jézus.Valójában minden születési jelenet, amit valaha is létrehoztak, Jézust valamiféle istállóba helyezi. A szöveg viszont nem mondja, hogy Jézus egy istállóban született. Sőt! Az újszövetségi leírás alapján, exegetikai érveket felvonultatva inkább valószínűsíthetjük, hogy Mária Jézust József rokonainak betlehemi házában szülte meg. Lássuk, hogy miért.

 

I. József és Betlehem

Lukács evangéliumának második része szerint, mikor a császár elrendelte, hogy az egész birodalomban népszámlálást hajtsanak végre (v. 1), József Betlehem városába ment, mert Dávid király nemzettségéből való volt (v. 4).

“Történt pedig azokban a napokban, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet…Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből származott…”

Hogyan értelmezhetjük helyesen a kontextus alapján: a népszámlálás célja az volt, hogy pontos információkat szerezzenek az adózás kapcsán, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy Róma annyi adót szed be, amennyit csak lehet/amennyit be kellett és nem keletkezik hiány a birodalom költségvetésében.

Így József nem azért mehetett el Betlehembe, mert Dávid nemzettségébe tartozott (hiszen miért érdekelte volna a rómaiakat a zsidó származási rend?), hanem azért, mert neki és/vagy a családjának birtoka(i), tulajdona(i) voltak ott és ott kellett lennie a cenzus alatt azért, hogy ő és/vagy családjának pontosan számolják el a rómaiak az adózási kötelezettség mértékét.

Következtetés: Józsefnek minden bizonnyal volt otthona és családja/rokonsága, akiknél megszállhatott Betlehemben.

 

II. A tartózkodási idő

Lukács 2:6 szerint már egy ideje Betlehemben lehettek, nem éppen egy rohanós, sürgetve keresgélős esemény hangulatát idézi a leírás: “Történt pedig, hogy ottlétük alatt beteltek szülésének napjai.”

 

III. Vendégszoba vagy fogadó?

A hagyományos értelmezések (és néhány modern is) úgy folytatja a történetet, hogy „Mária jászolba fektette a gyermeket, mert nem volt számukra szoba a fogadóban” (v. 7).

“és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.”

Hogyan értelmezhetjük helyesen a kontextus alapján: az itt álló „szállás”, „vendégfogadó”, „lakás” szó helyén az eredeti görögben a καταλύμα (katalüma) áll, melyet még két másik helyen találunk meg a Bibliában. Egyszer később Lukács evangéliumában (22:11) és még egyszer Márk (14:14) evangéliumában, mindkét esetben az utolsó vacsora előkészítése kapcsán, mikor is a tanítványok egy ház tulajdonosát kérdezik arról, hogy hol fogyaszthatnák el az ünnepi páskavacsorát. Ez az oka annak, hogy a modern fordítások a születéstörténet kapcsán inkább „vendégszobaként” értelmezik ezt a szót és nem fogadóként.

Ezt alátámasztja az is, hogy mikor Lukács a jó samaritánus példázatáról ír, ahol a samaritánus a sebesült embert egy fogadóba viszi és fizet a fogadósnak, hogy ott lássák el a beteg sebeit, Lukács nem a καταλύμα (katalüma), hanem a πανδοχεῖον (pandokheion) kifejeztést használja, megerősítve, hogy a καταλύμα (katalüma) nem a klasszikus, nyilvános vendégfogadót jelöli.

Következtetés: az 1. pontban kifejtettek alapján, miszerint Józsefnek volt birtoka/rokonsága/családja Betlehemben, ahol/akikkel a cenzus ideje alatt lehetett és a 2. pontban hozott bizonyíték alapján, mely igazolja, hogy a καταλύμα (katalüma) pusztán vendégszobát és nem nyilvános fogadót jelöl, biztonsággal kijelenthetjük, hogy József és Mária nem a szabad ég alatt/barlangban/külső istállóban kerestek menedéket.

Viszont felmerül a kérdés: akkor miért helyezték az újszülöttet jászolba (az állatok etetésére szolgáló vályú)? Nos, a szöveg azt írja, hogy nem volt számukra hely a vendégszobában (v. 7). Hogy miért, annak több oka is lehet.

 

  1. A cenzus miatt több, vidéken élő rokon is ugyanott szállt meg
  2. Az ókori közel-keleten a szülés eléggé eseménydús dolognak számított, gyakran a család nagyrésze jelen volt és sok nő segédkezett a vajúdás alatt. Egy kis vendégszoba nem lett volna elég ahhoz, hogy mindenki, akinek kell jelen tudjon lenni, ezért a ház legnagyobb helységébe vonultak (lsd. a képet), a földszintre, mely a korabeli közel-keleti házakban arra is szolgált, hogy fedett helyre vigyék a beteg, terhes vagy épp még nagyon kicsi állatokat, és ez volt az oka is annak, hogy épp ott lehetett egy jászol, mely pont alkalmas volt arra, hogy egy újszülött gyermeket elhelyezzenek benne.

Ezek alapján levonhatjuk a következtetést, hogy az Úr Jézus nem kivetetten, elutasítottan a hideg ég alatt, istállóban/barlangban született, hanem épp ellenkezőleg: egy olyan otthonban, melyet ünnepi hangulat és öröm vett körül az újszülött érkezése miatt (még ha az ott lévők közül legtöbben nem is tudták a valódi okát annak, hogy miért is kellene ünnepelniük az Ő születését).