Ezen írás áttekintést ad arról, hogy miben hisznek a muszlimok, hogyan gyakorolják hitüket, foglalkozik a hitük alapvetéseivel, azzal, hogyan imádják Allahot. A vallásgyakorlási módjukhoz, mely által elmélyítik hitüket, megerősítik identitásukat a hitgyakorláshoz kapcsolódó feladatok (ibádát) tartoznak, ezeket nevezzük az iszlám 5 pillérének (arkán): hitvallás, imádság, alamizsna, böjt és zarándoklat. Ezek megtartása minden muszlim (tartozzon az iszlám bármely ágához) alapvető és elhagyhatatlan  kötelessége.

 

Első pillér: a hitvallás (shahada)

Az első és legfontosabb pillére az iszlámnak az alábbi hitvallás:

„Tanúsítom, hogy nincs Isten Allahon kívül. Tanúsítom, hogy Mohamed Allah prófétája.” (raszúl Allah).

Minden muszlim ezen ima elmondásával kezdi a napját, illetve ha valaki vissza akar térni az iszlámra (az iszlám szerint mindenki muszlimnak születik, tehát az iszlámra csak visszatérni lehet), ezt a hitvallást kell háromszor elmondania tanúk előtt, így alávetve magát Allahnak.

Két része van ezen hitvallásnak, két dolgot vallanak meg benne:

1. „Tanúsítom, hogy nincs Isten Allahon kívül…” Ennek értelmében senki nem osztozhat Allahhal annak különleges Egy-ségében (ennek tagadása a legsúlyosabb bűn az iszlámban [sirk]). Kinyilvánítják egyben ezzel azt is, hogy a világmindenség felett egyedül Allah az úr, azt tesz, amit csak akar és akkor, amikor csak akarja. A hitvallás ezen része szembefordulás továbbá a Szentháromsággal és Jézus istenségével.

Isten egysége (tauhíd) az iszlám vallás magva. A Korán szerint megbocsáthatatlan bűn Jézust isteni tulajdonságokkal felruházni:

„Ti írás birtokosai! Ne lépjétek túl a határt a ti vallásotokban, és ne mondjatok Allahról mást, csak az igazságot! Jézus, a Messiás, Mária fia [csupán] küldötte Allahnak, és az ő szava, amit sugalmazott Máriának, és belőle [kiáradó] szellem. Higgyetek hát Allahban és az ő küldötteiben és ne mondjátok azt, hogy: „Három!” Hagyjátok abba! Jobb az nektek! Allah csupán egyetlen isten. Magasztaltassék! Hogyan is lehetne gyermeke! Övé [mind]az, ami az egekben és a földön van. Allah elégséges istápoló!” (4:171)

2. „…Tanúsítom, hogy Mohamed Allah prófétája.” A shahada második fele Mohamed prófétaságáról tanúskodik, azt erősíti meg. Valóban ő Isten küldötte. Mohameden keresztül adta Allah a végső kinyilatkoztatást, ő a próféták pecsétje, akit az Ó- és Újszövetség is előrevetített.

Nincs olyan kérdés, melyben az iszlám olyan biztos és határozott lenne, mint a monoteizmusban. A shahada kifejezi és meghatározza a hitet, így a muszlim hívő mindennapjait.

 

Második pillér: az ima (salat)

Az ima a második legfontosabb pillére az iszlámnak. Kétféle imádságot különböztetnek meg:

A szabad, kötetlen imádság (dua), mely bármiről szólhat (könyörgés, bűnvallás, kérés stb). Bármikor elvégezhető, nincsenek specifikus szabályai.

A rituális ima (salat), melyet naponta ötször végeznek el, arabul kell elhangoznia és szigorú szabályok szerint történik.

Ez utóbbi rendszert ad a muszlim napjának, és testi-lelki bűnvallást követel, illetve megtisztulás a célja. A test megtisztításával kezdődik (rituális tisztálkodás) és  lélek megtisztulásával végződik. A napi 5 imádság elvégzése szigorú előírás (fadzsr, dohor, asr, magrib és isá). A salatot a Mekkában levő Kába kő irányába kell végrehajtani. Ezt az irányt, a kiblát  a mecsetekben egy fülke (mihráb) jelöli. A napi ötszöri rituális imára a müezzin szólítja fel a minaretből a híveket hajnalban, délben, délután, napnyugtakor és este. A péntek déli imát, ahol minden férfi jelenléte elvárt, az imavezető (imám) irányítja.

 

Harmadik pillér: az adakozás (zakat)

Az iszlám tanrendszer kétféle adakozást különböztet meg: önkéntes (szadaka) és kötelező (zakát). Ez utóbbi az iszlám harmadik pillére.

A zakát arra emlékezteti a muszlimokat, hogy mindenük, amijük csak ezen életben van, nem más, mint Allahtól kapott kölcsön. A kötelező adakozás az imával felérő jócselekedet, illetve ha valaki a saját vagyonából ad másoknak, azzal meghálálja Isten jóságát, megtisztítja magát a kapzsiság, fösvénység bűnétől (a zakát szó szerinti jelentése is „valami, ami megtisztít”)

A Korán elvárja a hívőktől, hogy legyenek bőkezűek

„Ó ti hívők! Adakozzatok azokból a jó dolgokból, amiket szereztetek, és abból amit sarjasztottunk nektek a földből!” (2:267)

Valamint kiemelten fontos, hogy ne dicsekedve, kihívóan, hanem titokban jótékonykodjanak

„Ha nyilvánossá teszitek az adományokat, az dicséretes dolog. Ám ha titokban tartjátok, és a szegényeknek adjátok, akkor az jobb nektek. És (ez) jóvátesz valamennyit a rossz tetteitekből.” 2:271

 

Negyedik pillér: a böjt (szaum)

Ramadán idején (a muszlim naptár 9. hónapja) minden muszlim böjtöl, ez az iszlám negyedik pillére. A böjt minden hívő kötelessége, de nem csupán rituális elvárás: hisznek abban, hogy mély vallási tartalma van és hogy óriási hasznuk származik a böjti megpróbáltatásokból. Megerősödik a hitük, megújul a vallási életük, és ezek mellett a testük is megtisztul. Egy hónapon át napkeltétől napnyugtáig nem esznek és nem isznak semmit (az elkötelezettebbek még a nyálukat is kiköpik). A böjt megtartásától felmentést kapnak az öregek, betegek, fiatalok, utazók, terhes vagy szoptató asszonyok és a nehéz munkát végzők.

A hit e pillérének megtartása révén az iszlámhoz tartozók a hitük erejét hirdetik, bár érdekes adalék, hogy rengeteg muszlim többletsúllyal fejezi be a böjtöt ahhoz képest, ahogyan elkezdte. Ugyanis bár napközben nem esznek, nem isznak, napkelte előtt és napnyugta után annyit esznek-isznak, amennyi csak beléjük fér.

 

Ötödik pillér: a zarándoklat (haddzs)

Ez a mekkai zarándoklat. Minden muszlimnak, amennyiben képes rá, élete folyamán legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába a Kába kőhöz. Ez egyfelől pénzügyi áldozatot követel, másfelől Allah dicsőítésének egyik módja. A muszlimoknak az utolsó hónap első felében kell ezt a zarándoklatot végrehajtaniuk, célja pedig a mekkai Nagy-mecset (al-Maszdzsid al Harám) és a Mekkával szomszédos Mina, Muzdalifa és Arafát felkeresése. A zarándoklat elvégzésének kötelezettsége világosan benne foglaltatik a Koránban:

„Az emberek kötelezettsége Allahhal szemben a zarándoklat a Házba – amennyiben ennek szerét tudják ejteni.” (3:97)