Navigáció
  • Kezdőlap
  • Rólunk
    • Rólunk
    • Mi a keresztény hitvédelem [apologetika]?
    • Miért foglalkozzunk a keresztény hitvédelemmel [apologetikával]?
    • Kritikák a keresztény hitvédelemmel [apologetikával] szemben
    • Miért van szükség keresztény hitvédelemre [apologetikára]?
    • Bizonyságtételek
    • Kálvinizmus?
  • Írások
    • Apologetika
    • Ateizmus
    • Istenérvek
    • Jézus feltámadása
    • Jézus történetisége
    • Teológia
    • Homoszexualitás
    • Római Katolicizmus
      • Római Katolicizmus – Bevezetés
      • A mise
      • Deuterokanonikus könyvek
      • Szentírás és Tradíció
      • Mária
      • Üdvösség a katolicizmusban
      • Purgatórium és búcsúk
      • A Katolikus Egyház Katekizmusa
      • RK- Egyéb
    • Iszlám
    • Egyéb
  • Videók
    • Vitaestek
    • [ONLINE] viták
    • R9:20
    • Római Katolicizmus
    • Érvek Isten létezése mellett
  • Aktuális esemény
  • Támogatás
  • Kapcsolat
  • Események
  • Rólunk
  • Kapcsolat
4K
0
343
Iratkozz fel
Kálvinista Apologetika

Mert észszerű a kereszténység

Kálvinista Apologetika
  • Kezdőlap
  • Rólunk
    • Rólunk
    • Mi a keresztény hitvédelem [apologetika]?
    • Miért foglalkozzunk a keresztény hitvédelemmel [apologetikával]?
    • Kritikák a keresztény hitvédelemmel [apologetikával] szemben
    • Miért van szükség keresztény hitvédelemre [apologetikára]?
    • Bizonyságtételek
    • Kálvinizmus?
  • Írások
    • Apologetika
    • Ateizmus
    • Istenérvek
    • Jézus feltámadása
    • Jézus történetisége
    • Teológia
    • Homoszexualitás
    • Római Katolicizmus
      • Római Katolicizmus – Bevezetés
      • A mise
      • Deuterokanonikus könyvek
      • Szentírás és Tradíció
      • Mária
      • Üdvösség a katolicizmusban
      • Purgatórium és búcsúk
      • A Katolikus Egyház Katekizmusa
      • RK- Egyéb
    • Iszlám
    • Egyéb
  • Videók
    • Vitaestek
    • [ONLINE] viták
    • R9:20
    • Római Katolicizmus
    • Érvek Isten létezése mellett
  • Aktuális esemény
  • Támogatás
  • Kapcsolat
  • Római Katolicizmus
  • Szentírás és Tradíció

A sola Scriptura védelmében – a kánonról

  • Posted on 02/11/201805/28/2019
  • 9 perc
Total
11
Megosztás
11
0
0

Valóban szükségünk van egy tévedhetetlen Tanítóhivatalra és tévedhetetlen tudásra a kánonnal kapcsolatban? Magába roskad a sola Scriptura? A római katolikus teológusok általában a következő érvet hozzák fel a sola Scriptura tanítása ellen:

„Az Egyház tévedhetetlen megnyilatkozása nélkül nem tudhatnánk, mely könyvek tartoznak a Bibliába. Mivel nincs egy Istentől ihletett bibliai kánonlistánk, a sola Scriptura tana nem elégséges ahhoz, hogy megállapítsuk, mely Írások részei a Szentírásnak. Így a sola Scriptura tana önmaga alól húzza ki a széket, megsemmisíti önmagát.”

Alább C. Michael Patton (ThM, Dallas Theological Seminary) válaszát, érvelését közöljük a témában. Az írás nem lesz rövid, viszont az egyik legfontosabb, leginkább megütközést keltő kérdést és problematikát érinti, így érdemes elgondolkodni rajta.

A fenti felvetés részben igaz. Mindenki Bibliájában megtalálható a bibliai könyvek listája, mely 39 ószövetségi és 27 újszövetségi könyvből áll, így összesen 66 könyvet találunk a protestáns kiadásokban. Ezen könyvek összességére szoktak a „kánon” szóval hivatkozni, mely eredetileg mértéket, mérőrudat jelentett. A Szentírás kánonja tehát azon könyvek gyűjteménye, melyekről a keresztények úgy vélik, a Bibliába tartoznak. Ez a hagyomány azonban nem egységes: a protestáns,  katolikus és az ortodox egyházak különböző kánont használnak, a katolikusok és ortodoxok kanonikusnak tartják az ún. deuterokanonikus könyveket (melyekre a protestánsok gyakran apokrifokként hivatkoznak).

A „Honnan tudod, mely könyvek tartoznak a Bibliába?” kérdés valóban hatalmas jelentőséggel bír, és talán a protestantizmus és a sola Scriptura elleni legvégső, látszólag legmeggyőzőbb érv kapcsolódik hozzá. A katolikusok és ortodoxok általában két, 4. századi zsinatra hivatkoznak (Karthágó és Hippó), mikor azt szeretnék alátámasztani, hogy ezen (deuterokanonikus/apokrif) könyvek a kánonhoz tartoznak. A katolikusok hivatkoznak továbbá a Trenti Zsinatra (1545-1563), mely tévedhetetlenül, dogmaként deklarálta a jelenlegi katolikus kánont (beleértve az apokrif iratokat), tévedhetetlenül kijelentette, mely könyvek tartoznak a Szentírásba.

A protestánsok viszont úgy hiszik, hogy 66 könyv a Szentírás része, se több, se kevesebb. Hisszük, hogy mind a 66 könyv ihletett, tévedhetetlen, de mégsem hisszük azt, hogy a Bibliában szereplő könyveink listája a kánonhoz tartozó lenne, másszóval a kánonlista nem része Isten ihletett szavának. Mivel ebben a kérdésben nem segítenek a héber-görög kéziratok sem, egy lehetséges nehézséggel nézünk szembe. Ha nem hisszük (ellentétben a római katolikusokkal), hogy létezne egy tévedhetetlen intézmény/emberi tekintély (a Tanítóhivatal, illetve a pápa ex cathedra megnyilatkozásai), mely meghatározhatná, hogy mely könyvek tartoznak a Bibliába, honnan lehetne bizonyosságunk a kanonikus könyvekről úgy, hogy továbbra is a sola Scripturát valljuk?

Úgy tűnhet tehát, hogy a sola Scriptura önmagában nem elégséges arra, hogy igazolja az „egyedül a Szentírás” alapelvét. Tévedhetetlen könyvek nem-tévedhetetlen (tökéletlen) kánonját birtokolnánk?

R.C. Sproul volt az első, aki azt állította, hogy a protestánsoknak nem-tévedhetetlen listájuk van a tévedhetetlen bibliai könyvekről. Tévedhetetlen könyvek nem-tévedhetetlen kánonja? Mi jó ebben, mi az értelme ennek? Ezzel szemben a katolikusok azt állítják, hogy a tévedhetetlen tekintélybe (a Tanítóhivatal) vetett hitük miatt a tévmentes könyvek tévedhetetlen kánonját birtokolják, a protestánsok pedig (például az újszövetségi könyvek kapcsán) csak átvették tőlük ezeket a könyveket.

Itt azonban nem ér véget a katolikusok felvetése: mi a helyzet az értelmezéssel? A protestánsok nem csak, hogy nem hisznek egy tévedhetetlen tekintélyben, mely tévedhetetlenül határozta meg, mely könyvek tartoznak a Bibliába, de abban sem hisznek, hogy ez a tévedhetetlen tekintély tévedhetetlenül értelmezné a Szentírást.

Így a protestánsok egy nem-tévedhetetlen magyarázatával bírnak a tévedhetetlen könyvek  nem-tévedhetetlen kánonja kapcsán.

És általában ezzel a felvetéssel el is indítják az egyént a katolicizmus felé.

Azonban, mint minden feszültséget és arra adott reakciót, ezt sem szabad elhamarkodni. Ez a kérdéskör ismeretelméleti (episztemológiai) probléma, kérdés. Az episztemológia a „Honnan tudod?” kérdéssel operál. Honnan tudjuk, hogy a mi kánonunk a helyes? Honnan tudjuk, hogy a mi értelmezésünk a helyes? Ezen kérdések mögött a „bizonyosság” gondolata húzódik meg. Honnan tudjuk „bizonyosan”? Ne álljunk meg itt: honnan tudjuk „abszolút” bizonyossággal? (Az abszolút bizonyosság kizárja a tévedés lehetőségét)

A kérdés, amit fel kell tennünk: szükségünk van-e egy abszolút, tévedhetetlen bizonyosságra valamiről ahhoz, hogy 1. okunk legyen valamiben hinni 2. ebben a valamiben való hitünk kapcsán felelősségre vonhatók legyünk? A válasz a „nem”, két ok miatt is:

1. Az abszolút, tévedhetetlen bizonyosság szükségessége a felvilágosodás és a karteziánus episztemológia eredménye. Az a kijelentés, miszerint valamiről abszolút bizonyossággal kell bírnom, mielőtt hihetnék benne, olyan magasra helyezi a mércét, hogy azt egyedül Isten tudná megugrani. A matematikán és néhány analitikus kijelentésen kívül (például, hogy a háromszögnek három oldala van), nem bírhatunk abszolút, tévedhetetlen bizonyossággal, kizárólag relatív bizonyossággal. Ez természetesen senki számára nem lehet a felelősség alól kifogás/felmentés azzal kapcsolatban, hogy miben hisz.

Egy jó példa erre a nap: hiszem, hogy holnap is fel fog kelni; minden egyes napra az ebben való hit jegyében készülünk fel. Ha éjszaka beállítjuk másnap reggelre az ébresztőnket, átnézzük a másnapi teendőnket, ezt annak a tudatában tesszük, hogy bizonyossággal vagyunk afelől, hogy a másnap ténylegesen el is fog jönni. Bár bizonyosak vagyunk afelől, hogy másnap fel fog kelni a nap, nincs „tévedhetetlen” bizonyosságunk róla. Jöhet egy asztronómiai anomália, melynek következtében megszűnik forogni a Föld. Jöhet egy aszteroida, mely becsapódik és elpusztít minket, de akár visszajöhet az éjszaka közepén Krisztus is. Röviden: nincs abszolút, tévedhetetlen bizonyosságunk arról, hogy valóban eljön a másnap; ez azonban nem szolgálhat kifogásként számunkra sem Isten, sem ember előtt arra, hogy ne higgyünk abban, hogy holnap is felkel a nap. Hiszen gondoljunk csak bele: Mi történne, ha elkésnénk egy találkozónkról másnap és azt mondanánk: „Sajnálom, de nem állítottam be az ébresztőt, mert nem volt abszolút, tévedhetetlen bizonyosságom afelől, hogy eljön ez a nap.” Jogos kifogás lenne? Nem. Sem afelé, akivel éppen találkozóm lett volna, sem Isten felé nem élhetünk ilyen kifogással.

Van egy fogalom, melyet azokra használunk, akik minden felől tévedhetetlen bizonyossággal szeretnének bírni: „mentálisan betegek”. Emlékezzünk csak az „Isten nem ver Bobbal” című filmre, ahol a főhős, Bob mentálisan beteg volt, hiszen a döntéseit mindig valószínűség alapján hozta meg. Mivel meg volt a lehetősége annak, hogy ha kilép a házából, valami rossz történik vele, ezért feltételezte, hogy az meg is fog történni. A valószínűségnek is vannak fokozatai, és ezen fokozatok alapján cselekszünk. Csak azért, mert meg van a lehetősége annak, hogy holnap nem kel fel a nap, ez nem jelenti azt, hogy valószínűleg nem fog.

Ugyanez elmondható a kánonról és a Szentírás értelmezéséről is. Csak azért, mert meg van a lehetősége, hogy tévedünk (hiszen nem vagyunk tévedhetetlenek), ez nem jelenti azt, hogy valószínűleg tévedtünk is. Éppen ezért a valószínűség fokozatának mértékét kell meghatároznunk a Szentírásra vonatkozólag.

2. Az episztemológiai bizonyosság ködfelhője, mely által úgy tűnhet, hogy létezik egy tévedhetetlen tekintély, (a katolikus Tanítóhivatal) szertefoszlik, mikor ráébredünk arra, hogy mindannyian nem-tévedhetetlenül (tökéletlenül) indulunk. Egyetlen protestáns vagy katolikus hívő sem követelhet magának személyes tévedhetetlenséget, így lehetséges, hogy mindannyian tévedünk. Bármely kérdésről is legyen szó, mindannyian egy személyes, azonban nem tévedhetetlen, tehát tökéletlen elköteleződésből indulunk ki. Így a katolikusok egy tévedhetetlen tekintélyben való hite téves is lehet.

„A tévedhetetlen tanítóhivatalba vetett hit szükségességének feltételezése episztemológiailag elégtelen alap arra, hogy a „valószínű tudásunk” fölé emeljük a bizonyosságunkat. A katolikus teológusok elismerik, hiszen nem tehetnek mást, hogy nincs tévedhetetlen bizonyítékuk arra, hogy létezne egy tévedhetetlen tanítóhivatal. Hitüket pusztán csak „valószínű” érvekre alapozzák. Ha azonban így van, akkor episztomológiai vagy apologetikai szempontból a katolikusoknak pusztán „valószínű” vagy „lehetséges” alapjuk van hinni abban, hogy a Tanítóhivataluk feltételezett tévedhetetlen kijelentései (akár a kánonnal, akár a magyarázattal kapcsolatban) igazak.” (Roman Catholics and Evangelicals: Agreements and Differences, p. 216).

Álljon itt egy ábra a könnyebb megértés és szemlétetés végett:

Ez azt jelenti, hogy mindannyian ugyanabban a folyóban vagyunk, csak különböző csónakokban. A katolikusoknak (két-forrás elmélet) nem-tévmentes (tökéletlen) bizonyosságuk van egy tévedhetetlen tekintély felől; míg a sola Scripturát valló protestánsoknak nem-tévmentes (tökéletlen) bizonyosságuk van egy tévedhetetlen tekintély felől. Mindkét tekintélyt bizonyítékokkal kell alátámasztani és mindkét tekintélyt nem-tévedhetetlen (tökéletlen) emberek kell, hogy értelmezzék. Mi tehát végső soron a különbség? A sola Scriptura-t vallók kihagyják a tévedhetetlen középső embert/Tanítóhivatalt.

A sola Scriptura-t vallóknak nincs tévedhetetlen tudásuk a tévedhetetlen könyvek kapcsán? Így van, ezt elismerjük. Viszont senki hite sem lehet tévedhetetlen, így ki van téve a hibalehetőségnek. De emlékezzünk: a hiba lehetősége nem jelenti a hiba valószínűségét.

Ha tetszett a poszt és van rá lehetőséged, támogass bennünket a Patreonon! 

Total
11
Megosztás
Like 11
Tweet 0
Pin it 0
Nagy Gergely

32 éves, református teológus, lelkipásztor. 2015-ben diplomázott a Sárospataki Református Teológiai Akadémián, ugyanebben az évben szentelték lelkésszé. A Károli Gáspár Református Egyetem doktorandusza. A Kálvinista Apologetika alapítója, rendszeres résztvevője formális vitáknak, kerekasztal-beszélgetéseknek, illetve előadó (római katolicizmus, homoszexualitás, ateizmus, hit- és tudomány kapcsolata stb.). A Rome Scholars and Leaders Network és az Evangelical Theological Society rendes tagja.

Ez is érdekelhet
Tovább a cikkre
  • Római Katolicizmus
  • Római Katolicizmus - Bevezetés

Mi a különbség a protestáns és katolikus teológia között?

  • Posted on 11/17/201705/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Római Katolicizmus
  • Római Katolicizmus - Bevezetés

A Római Katolikus Egyház tévtanításainak listája

  • Posted on 05/26/201705/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Purgatórium és búcsúk
  • Római Katolicizmus

A purgatórium tanának történelmi és bibliai cáfolata

  • Posted on 02/18/201805/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Mária
  • Római Katolicizmus

A 4 Mária-dogma

  • Posted on 12/01/201705/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Római Katolicizmus
  • Római Katolicizmus - Bevezetés

A katolikus-protestáns vitákról és szembenállásról

  • Posted on 04/29/201805/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Mária
  • Római Katolicizmus

Cáfolat Mária szeplőtelen fogantatásának dogmájához

  • Posted on 01/08/201805/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Mária
  • Római Katolicizmus

Római katolikus idézetek szűz Máriáról

  • Posted on 05/03/201805/28/2019
  • Nagy Gergely
Tovább a cikkre
  • Mária
  • Római Katolicizmus

Mária mennybevétele dogmájának biblikus cáfolata

  • Posted on 01/22/201805/28/2019
  • Nagy Gergely
Random
  • Azért Isten szava a Biblia, mert a Biblia ezt írja? | A kereszténység és a körkörös érvelés
    • Posted on 05/18/202005/18/2020
    • 3 perc
  • Luther és Kálvin téves kozmológiája | Teológia és tudomány kapcsolata
    • Posted on 04/20/202004/20/2020
    • 10 perc
  • Az új ateizmus hazugságai | Farkas Attila Márton nyílt levele
    • Posted on 04/05/202004/06/2020
    • 5 perc
  • Hol húzódik a valódi konfliktus? | Tudomány, teizmus, ateizmus
    • Posted on 09/28/2020
    • 14 perc
Népszerű
    • Ateizmus

    Az új ateizmus, mint szellemi pestis | Farkas Attila Márton írása

    • Posted on 03/30/202003/30/2020
    • admin
    Tovább a cikkre
    • Egyéb

    Életvédelem-e az abortusz? – válasz Laborczi Dórának

    • Posted on 06/05/201906/05/2019
    • Prózsa István
    Tovább a cikkre
    • Teológia

    Mi történt valójában karácsonykor?

    • Posted on 12/21/201912/24/2020
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
    • Homoszexualitás

    A progresszívek esete a „transznemű Jézussal” – avagy miben hazudik a HVG?

    • Posted on 08/31/201909/01/2019
    • Prózsa István
    Tovább a cikkre
    • Egyéb
    • Homoszexualitás
    • Interjúk

    A progresszivitás, a homoszexualitás és a felületes teológia | A Perintfalvi-jelenség

    • Posted on 01/14/2021
    • Nagy Gergely
    Tovább a cikkre
Twitter
avatar
Kálvinista Apologetika
@kalv_apol
7 Követi
16 Követők
Azoknak az ateistáknak, akik folyamatosan azt hangoztatják, hogy nincs bizonyíték #Isten létére, semmilyen bizonyít… https://t.co/tjIIvcFqpO
14 days ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
Büszke vagyok arra, hogy az új ateisták* förmedvényének fókuszában vagyok. Rettenetesen katasztrofálisak, és az els… https://t.co/0DHvWnjzRP
22 days ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
Az, hogy a keresztények az Újszövetséget, mint iratgyűjteményt szent iratukként kezelik, nem változtat semmit azon… https://t.co/XVkuFcJ6p7
129 days ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
Ha úgy érzed, elveszted a hited, ne használd a tudományt kifogásként. Nincs ugyanis semmi a tudományban, ami igazol… https://t.co/IcbM7vez45
157 days ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
A kereszténység számára legalább akkora kihívás lesz az elkövetkező években az antiintellektualizmus, mint az ateizmus. #apologetika
240 days ago
  • Reply
  • Retweet
  • Favorite
Follow
Kövess minket!
Facebook 4K
YouTube 0
Instagram 343
Twitter 16
about
Támogass!
Célunk, hogy minél többekhez eljuttassuk a kereszténység intellektuális oldalát. Ha úgy érzed, Isten arra hív, hogy támogasd szolgálatunkat, akkor azt itt megteheted.
Tovább

IRATKOZZ FEL.

Iratkozz fel, hogy értesülj a legfrisseb eseményeinkről

Kövess minket
  • Email
  • Facebook
  • Instagram
  • Twitter
  • YouTube
Random
  • Életvédelem-e az abortusz? – válasz Laborczi Dórának
    • 9 perc
  • Az [objektív moralitás], mint axiológiai istenérv
    • 6 perc
  • [Abortusz] Az én testem, az én döntésem?
    • 5 perc
  • Az ateizmus és az élet értelme
    • 7 perc
Címkék
abortusz (4) apologetika (19) ateizmus (31) Biblia (8) egyéb (9) evolúció (1) filmajánló (2) filozófia (3) homosze (1) homoszexualitás (15) interjú (2) istenérv (9) istenérvek (2) Iszlám (10) Jehova tanúi (5) Jézus feltámadása (2) Jézus történetisége (10) karizmák (1) Korán (3) kánon (2) könyv (3) Könyvajánló (1) mariológia (7) mise (4) Plantinga (2) pápaság (2) R9:20 (3) római katolicizmus (40) sola Scriptura (2) teológia (14) teremtés (1) tudomány (1) tévtanítók (2) videó (15) vitaest (27)
Keresés
Naptár
2021. március
h K s c p s v
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031  
« feb    

Input your search keywords and press Enter.